A Lelki Egészség Világnapja

Az 1948-ban alakult Lelki Egészség Világszövetség nonprofit szervezetként arra törekszik, hogy elősegítse az érzelmi és lelki zavarok megelőzését, megfelelő kezelését és a mentális zavarokban szenvedők gondozását. A lelki betegségben szenvedő emberek ugyanúgy rendelkeznek az emberi méltóság, az egyenlőség elidegeníthetetlen jogával, mint az emberiség valamennyi más tagja. Ezeket a jogokat az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata is kinyilvánította, s ezt Magyarország 1991-ben ratifikálta. A világnap meghirdetésével az ENSZ-dokumentumban megfogalmazottakat kívánják újra a közvélemény figyelmébe ajánlani.

A lelki egészség - amit idegen szóval mentálhigiénének neveznek - és a lelki betegség közötti határ nagyon keskeny. Az egyén saját állapotának megítélése ("rendben vagyok" vagy "valami baj van velem") és a többség mércéje a mentális egészségről eltérő eredményre vezethet. Belső konfliktusok minden emberre jellemzőek, ezek felhalmozódása és rossz kezelése válthat ki lelki betegséget. Egészséges az, akit szorongásai nem akadályoznak túlságosan abban, hogy képes legyen dolgozni, részt venni a társas kapcsolatokban. Fontos, hogy önmagunkkal harmóniában éljünk, s helyesen tudjunk alkalmazkodni másokhoz. Szakemberek rámutatnak: az egészséges lelkiállapot nem a véletlen műve, ha erre időt és energiát áldozunk, nemcsak elérhető, de fejleszthető is. A lelki egészséghez elengedhetetlennek tartják a kellő önismeretet és önbecsülést, képességet az érzelmi kapcsolatokra, realista szemléletet és valamilyen egységes életfilozófiát, értékrendet, amely irányt szab az értelmes élethez.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől. Valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évtizedekben a pszichés betegségek minden képzeletet felülmúló ütemben támadják majd meg az embereket, elsősorban a hihetetlenül felgyorsult társadalmi-gazdasági változások, a háborús konfliktusok, az erőszak terjedése, a mind nyomasztóbb migrációs és menekültprobléma és a munkanélküliség miatt. Világszerte 350 millióan szenvednek depresszióban, 40 millió a skizofrén, és évente egymillióan vetnek véget életüknek önkezükkel. A pszichés betegségek az ezredfordulóra a második leggyakoribb betegségcsoporttá léptek elő Földünkön. A WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz a második legelterjedtebb betegség világszerte.

Magyarországon mintegy 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván, a depressziósok, neurotikusok aránya a népességben különböző vizsgálatok szerint 20-40 százalék. A mentális betegségekre kevés figyelem fordul, pedig az öngyilkosságok többsége e betegségekhez kapcsolódik. Az öngyilkosok egy része felkeresi a háziorvost a halála előtti hetekben, de az orvosok az esetek több mint felében nem ismerik fel az illető lelki sérülését, betegségét. Magyarország húsz évig vezette az öngyilkosságok listáját (a népesség arányában), de 1988 óta folyamatosan csökken hazánkban az öngyilkosok száma. Öngyilkosság következtében több európai hal meg, mint ahányan gyilkosság és közlekedési baleset következtében vesztik életüket.