Szakmafüggő a németek gyógyszerfogyasztása – a posztszocializmus a lelki egészségre is káros.
![]() |
A beszámoló készítői kiválasztott csoportok (receptköteles) gyógyszerfogyasztási mintáit tekintették át, majd időben és térben átlagolták a kapott eredményeket.
A legtöbb vényköteles gyógyszert a 2005-ös Németországban a munkanélküliek fogyasztották: az év 187 napján vettek magukhoz valamilyen receptre felírt orvosságot. Őket 165 nappal azok a közszolgálatban dolgozók követik, akik munkájuk során jelentős kockázatnak vagy stressznek vannak kitéve: ápolók, orvosok, rendőrök, tűzoltók. (Ez megint csak átlagszám; e szakmák női művelői tízzel több napon gyógyszerezték magukat, mint a férfiak.)A fehérgallérosok [irodai/szellemi dolgozók] gyógyszeres napjainak száma tavaly 138 volt, a legegészségesebbeknek azonban a művészek bizonyultak, akik kevesebb, mint 132 napon folyamodtak valamilyen medicinához.
Az aránytalanságokat a tanulmány szerzői azzal magyarázzák, hogy a váltott műszakos munka, és a sürgősségi szolgálatoknál állandóan változó munkaritmus idővel egészségkárosodásokhoz vezet.
A felmérés készítői foglalkoztak az antidepresszáns- és szívgyógyszer-fogyasztás földrajzi eloszlásával is. A legtöbb antidepresszáns és statin a volt NDK-területeken fogy; a keletnémet tartományok foglalják el az antidepresszáns-szedési toplista első tíz helyét.
Ezek az adatok arra vallanak, hogy a térség gazdasági problémái hatással vannak az emberek egészségére és közérzetére. A volt keletnémet tartományokban a legmagasabb a munkanélküliség és a legrosszabbak az élettartam-kilátások – vélik az elemzők.
Érdekes tendencia, hogy a receptköteles gyógyszerek fogyasztása legkevésbé a sűrűn lakott városi területeken nő, amit alighanem az okoz, hogy az ilyen településeken könnyebb hozzájutni a gyógyszerek alternatíváihoz, például a fizioterápiához vagy a kínai orvosláshoz.