Azonos génkészlet - nemenként eltérő működés

A Kalifornia Egyetem (University of California, Los Angeles, USA) kutatói kimutatták, hogy gének ezrei viselkednek másként ugyanazon szervben, attól függően, hogy nőről vagy férfiról van szó. Ez lehet a magyarázata, hogy ugyanaz a betegség súlyosabb vagy enyhébb kimenetelű, gyakoribb vagy ritkább egyik vagy másik nemnél, illetve a gyógyszerekre eltérően reagálnak a nők és a férfiak.

Genetikai szinten csak a nemi kromoszómákban különbözik az emberiség két fele. A több mint 30 000 génből álló emberi génkészletnek kevesebb, mint 2 %-át teszi ki az X és az Y kromoszóma. De ha azt nézzük, hogy ugyanazok a gének hogyan fejeződnek ki - azaz a DNS szekvencia hogyan, milyen mértékben alakul át sejtfehérjékké, - kiderül, hogy a nembéli különbözőségek nem állnak meg a szaporodószerveknél.

Korábbi kutatások már rámutattak arra, hogy a májban nagyjából ezer, az agyban pedig 60 körüli a nem által befolyásolt gének száma.

A Kalifornia Egyetem csapatának ennél tízszer több eltérően működő gént sikerült kimutatni. A májban, a zsírszövetben és az izomszövetben gének ezrei mutattak eltérő kifejeződési szintet - a nemtől függően.

Ez a hatás az agyban kissé korlátozottabb: ott a géneknek nem ezrei, csak százai különböznek kifejeződésükben.
Mérhetőek voltak a differenciák a génkifejeződés mértékét tekintve.

A gyakorlatban az eltérő génkifejeződés azt jelenti, hogy a szerv működése ugyanaz - például a májé - de eltérő a működés sebessége, a lebontás, a metabolizmus. Ezért a gyógyszerek hatása is eltér. A gyógyszereket viszont ezidáig többnyire férfiakon próbálták ki a klinikai kísérletek során - mondják a kutatók.
Az eredeti cikk a Science Daily-n