Botox védőoltás a láthatáron

A pontos ismeretek alapján akár védőoltás kifejlesztésére is van kilátás.

Rongsheng Jin frissen doktorált kutató és két Németországból, a Hannoveri Orvosegyetemről érkezett kollégája, Andreas Rummel a Stanford Egyetem vonzáskörzetében, Axel T. Brunger professzor laboratóriumában kutatták a kolbász-méreg idegsejtekre gyakorolt hatását.

Sikerült lefényképezniük a neuron sejtfalán átjutó idegmérget és a Nature című amerikai tudományos folyóirat dec. 13-i világhálós kiadásában publikálták kutatási eredményeiket.

A Nature című folyóiratban a Stanford kísérlettel egyidejűleg a Scripps kutatóintézet független tanulmánya is megjelenet, mindkettőben röntgen-kristallográfiás technikával készített, három dimenziós fényképeken mutatták be, hogy a botulinum neurotoxin atomi szinten hogyan kapcsolódik az idegsejtek felületén a speciális protein receptorokhoz.

A kutatók azt vették észre, hogy az idegméreg kihasználja az idegsejtek kémiai jelzőrendszerének mechanizmusát. Az idegsejtekből kis fehérje-lipid zsákocskák szállítják a felszínre a kémiai ingerületátvivő anyagokat, más néven neurotranszmittereket, melyek a felszínen kiszabadulnak. A kiürült zsákocskákat az idegsejtek beszívják és újra felhasználják. A botulinum-toxin a zsákocskák fontos anyagához, a synaptotagminhez kapcsolódik, és a zsákba burkolózva "szökik be" a sejtbe. Aztán a sejten belül kiszabadulva megakadályozza az izmok összehúzódását kiváltó acetylcholin ingerületátvivő anyag felszabadulását, s a környező izomzat mozdulatlanná bénul.

Brunger professzor csapata felfedezte, hogy a botulinum-toxin molekulaszerkezetében elegendő egyetlen aminosavat megváltoztatni, és annak mérgező hatása jelentősen csökken. A felfedezés valószínűsíti, hogy olyan anyagot is lehet majd tervezni, ami teljesen megakadályozza, hogy a méreg átjusson az idegsejtek felületén.