Acut coronaria syndromában (ACS) a súlyos klinikai állapot alapvető oka az atheroscleroticus plakk instabilitása és rupturája.
A statinok jelentősen csökkentik a cardiovascularis morbiditást és mortalitást mind stabil, krónikus szív- és érrendszeri betegségben, mind ACS esetén. Ezt általában LDL-koleszterint csökkentő tulajdonságukkal magyarázzák, de ismételten fölvetődött különböző, ettől független, pleiotrop hatásmechanizmusok lehetősége is. Egy új, igen fontos vizsgálat arra utal, hogy a rosuvastatin ACS miatt kórházba kerülő betegekben gyors immunomodulációt hoz létre, ami szerepet játszhat a kedvező statin-hatásban.
Andreas Link (Klinik für Innere Medizin III., Universitätsklinikum des Saarlandes, Homburg/Saar, Germany) és munkatársai 35, troponin pozitivitással is igazolt ACS beteget randomizáltak úgy, hogy vagy napi 20 mg rosuvastatint, vagy placebot kaptak, a jelenleg optimálisnak tartott kezelés mellett. A rosuvastatin gyulladáscsökkentő hatását a lymphocíták intracelluláris cytokin-termelésének változásával mérték. Mintavétel a kezelés előtt-, majd az 1., 3. és 42. napon történt.
A kettős-vak vizsgálatban, placebohoz képest a rosuvastatin terápia szignifikánsan csökkentette a gyulladással összefüggő cytokinek – TNF-α és IFN-γ plazma koncentrációját a 72. órában. A statin szedése 72. órával a kezelés megkezdése után ugyancsak gyors és statisztikailag jelentős mértékben csökkentette a stimulált T-lymphocyták TNF-α és IFN-γ termelését. Placebohoz hasonlítva a rosuvastatin ugyanebben az időpontban gátolta a Th-1 immunválaszt is.
Ezen tanulmány azt jelzi, hogy a rosuvastatinnak gyors immunomodulációs hatása van a T-sejt aktiváció szintjén acut coronaria syndromában. Mind több olyan adat gyűlik össze, hogy a coronaria betegség – különösen az ACS – voltaképp immunbetegség (is) és a statinok kedvező hatása immunomodulációs tulajdonságukon alapszik, ami független lipidcsökkentő hatásuktól.
(Forrás: Eur.Heart J., 2006, 27:2945-2955)