• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Lesz-e még rák 2030-ban?

Hírek a nagyvilágból Forrás: Scrip

A biotechnológia látnokainak egy csoportja nemrégiben közös, nagy erőfeszítést tett.

Megpróbálták megjósolni, mekkora súllyal lesz jelen 2030-ban ágazatuk az Európai Unió gazdaságában.

Az EU német elnökének védnöksége alatt lezajlott workshop-sorozat eredményeképpen jelent meg az úgynevezett „Kölni Dokumentum", amelynek hivatalos címe „Útban a tudásalapú biogazdaság felé". Biotech- és gyógyszercégek vezetői számára egyaránt érdekes vakációs olvasmány …

A szöveg egyik legmegdöbbentőbb jóslata, hogy 2030-ban az EU ipari termelésének egyharmadát, 300 milliárd euró értékben, a biotechnológiai ipar állítja majd elő – elsősorban a biotech-agrárium és a bioüzemanyag-gyártás. A jósok a szerint „bio-finomítók" állítják majd elő az ipar alap-nyersanyagait, például a finomvegyszereket és műanyagokat, a speciális célokra pedig az „okos üzemek" (smart plants) termelnek komplex molekulákat. Érdekes, hogy a szerzők szerint e technológiák kifejlesztése Európában marasztja majd a tudás-alapú iparágakat, és megállítja elvándorlásukat a világ olcsóbb régióiba.

Ami az egészségügyet illeti, 2030-ra a regenerációs medicina forradalmasítja majd a gyógyítást: a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint az ízületek és csontok degeneratív betegségeit iparilag előállított őssejtekkel szüntetik meg. A nanotechnológia fejlődése elvezet az „ember és gép közti kapcsolódási pontok" („man-machine interfaces") és olyan miniatűr berendezések létrehozásához, amelyekkel kezelni lehet a szövetek és szervek funkciózavarait.

Annak érdekében, hogy ezekből az eszközökből profitáljanak, gyógyszeripari, biotech- és műszaki vállalatok fuzionálnak majd. A gyógyszeripar, amely ekkorra már jóval pontosabban ismeri majd a betegségek genetikai hátterét, specializáltabb termékeket állít elő. Az olcsó és széles körben alkalmazott biochipek megbízhatóbb diagnosztikát, következésképpen még specifikusabb terápiákat tesznek lehetővé.

Az egészségügy arculatát megváltoztatja majd a személyre szabott gyógyászat, a nagy cégek újabb és újabb termékeit pedig specializált, agytrösztökhöz hasonló, a maiaknál oktatás-közelibb biotech-kisvállalatok fogják kifejleszteni. A forgalmazott termékek közt szerepelnek majd proteinek, antitestek, interferencia-RNS készítmények, továbbá néhány piacvezető gyógyszer és számos vakcina; utóbbiak némelyike például az elhízást vagy a függőség különböző fajtáit előzheti meg.

Gyógyíthatóvá válnak-e bizonyos betegségek? A szerzők arra számítanak, hogy igen – többek közt a cisztás fibrózis, […] egyes rákfajták és neurológiai rendellenességek, illetve zavarok.

A kölni prognózis szerint elképzelhető, hogy fizikai funkciókat monitorozó képalkotó technológiák, valamint az időben elvégzett „javítások" révén meghosszabbíthatóvá válik az ember élettartama – úgy valahogy, ahogyan manapság a szervizelés révén az autóké.

Realisztikus vázlat ez – olyan, amelyet az iparnak fel is kell használnia a kutatási és gazdasági folyamatok tervezése során. De vajon valóra válnak-e húsz év alatt a benne foglaltak? Az utóbbi tíz évben a kutatás és fejlesztés intenzitása csak lassan nőtt és iránya gyakran bizonyult tévesnek, márpedig – például a Kölni Dokumentum által megjósolt – alapvető átalakuláshoz húsz évnél is hosszabb időre lehet szükség – teszi hozzá a Scrip szerzője.

Legolvasottabb cikkeink