Korábbi vizsgálatok szerint gyakoribb a szélütés azon migrénes nőbetegek körében, akik a rohamok közeledtét megérzik, akik valamilyen „aurát" tapasztalnak.
Nem volt tisztázott, hogy a migrén és a szélütés olyan migrénes nőbetegek között is gyakrabban fordul-e elő, akik ilyen előjeleket nem tapasztalnak és arra sem voltak adatok, hogy a migrénesek között gyakoribb-e a szívinfarktus és más területeken bekövetkező érkatasztrófa, vagy az összefüggés kizárólag a migrén és az agyi események között létezik.
Tobias Kurth (Harvard Medical School, Boston, USA) és munkatársai 27.840, migrénben szenvedő amerikai nő egészségi állapotát követték 1992-1995 között. A migrénes rohamok milyensége – aurával járt-e vagy sem – mellett följegyeztek minden, érbetegséggel kapcsolatos eseményt: szélütést, szívinfarktust, anginás rohamot, szívhalált vagy ereken végzett műtéti beavatkozást.
A statisztikai értékelés tanulsága szerint az „aurát" is érző migrénes hölgyek között a szívrohamok vagy a szívbetegségek okozta halál kockázata kétszerese volt annak, ami az olyan hölgyek körében fordul elő, akiknek migrénes panaszai nincsenek. A kutatók azt is leírták, hogy az aura nélkül migrénes nők kockázata nem volt nagyobb, mint a migrénben egyáltalán nem szenvedő asszonyoké.
A szerzők következtetése az volt, hogy ezért az aurával járó migrénes rohamokat tapasztaló hölgyeknek különös figyelmet kell fordítani a szív- és érbetegséggel kapcsolatos, ismert kockázati tényezőkre – dohányzás, emelkedett vérzsír-szint, magas vérnyomás, túlsúly, mozgáshiány -, mert ezeknek a megváltoztatható rizikófaktoroknak kedvező irányú befolyásolása számukra kiváltképp fontos.
A cikkel foglalkozó szerkesztőségi közlemény arra is kitér, hogy pánikra semmi ok: a vizsgált hölgyek szív- és érbetegségre vonatkozó kockázata eleve rendkívül kicsi volt, ezért annak a duplája sem igazán nagy és a csaknem 28.000 hölgyből tíz év alatt összesen 130-an haltak meg.
A migrénes hölgyeknek emiatt csak a többi kockázati tényező megfelelő kezelésére kell fokozott figyelemmel lenni. Akinek most a vizsgálattal kapcsolatban okkal fájhat a feje, az a tudományos dolgozat hat szerzője és a világ egyik legtekintélyesebb orvosi folyóiratának szerkesztője – ebben jelent meg az érdekes munka.
Ma minden tudományos folyóirat közlés előtt kéri a cikk íróinak nyilatkozatát, hogy van-e bármilyen kapcsolatuk olyan külső tényezőkkel – például gyógyszergyárak, műszercégek -, melyek összefügghetnek a cikk témájával. A szerzők erre a kérdésre azt felelték, hogy nincs semmiféle anyagi kapcsolatuk.
A szerzők azonban igen gyorsan levélben közölték, hogy félreértették a folyóirat kérését: azt hitték, hogy csak azon anyagi összefüggéseket kell feltüntetni, melyek közvetlenül érintik vizsgálatuk eredményeit. Egyébként – persze - vannak kapcsolataik: egy folyóirat hasábot töltött meg a hat szerző által fölsorolt gyógyszergyári megbízások, előadói támogatások, szakértői javadalmazások listája.
A főszerkesztő nyílt levélben válaszolt, hogy mivel a szerzőknek olyan cégekkel van anyagi kapcsolata, melyek migrénnel és/vagy szív- és érbetegségekkel foglalkoznak, ezen betegségek kezelésére használható gyógyszereket gyártanak, ezeket a érdekszövődéseket a cikk megjelenése előtt kellett volna közölniük, nyilvánosságra hozniuk.
Hangsúlyozni kell, hogy a gyógyszer- és műszergyári kapcsolat a cikk megjelenése szempontjából nem kizáró tényező – érthető, hogy éppen a vezető tudósoknak sok céggel van előadói, tanácsadói viszonya -, csak a szerkesztő és az olvasó tájékoztatása szempontjából ez nem elhanyagolható információ.
A New York Times azonnal fölhívta a figyelmet arra, hogy a tudományos folyóirat éppen az elmúlt héten volt kénytelen közölni: egy depresszióval foglalkozó tanulmány szerzői elfelejtették tudatni szoros személyi kapcsolataikat a depresszió kezelésére alkalmazott készítmények gyártóival és két hónapja hasonló esetek fordultak elő bizonyos gyulladásgátlók és daganat-ellenes szerek kezelési eredményeit illetően is.
(Forrás: JAMA, 2006, 296:283-291)