• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mutasd koszorúereidet – megmondom iskolázottságodat

Hírek a nagyvilágból Forrás: Weborvos Szerző:

A társadalom jobbmódú – ez gyakran magasabb iskolai végzettséget is jelentő – rétegeiben ritkábban fordulnak elő szív- és érbetegségek.

Ebben lehetne szerepe annak is, hogy a betegség – például az anginás panaszok – megjelenése után a jobb társadalmi helyzetben lévők könnyebben jutnak el orvoshoz, és jobb egészségügyi ellátást is kapnak.

Az előbbi tényezőt kiiktatná, ha tudhatnánk, hogy milyen gyakori a coronaria sclerosis a magasabban iskolázott és a kevesebb osztályt végzett fiatalok között, mielőtt a betegség panaszokhoz vezetne. A CARDIA (Coronary Artery Risk Development in Young Adults) tanulmány – többek között – azt vizsgálta, hogy a még tüneteket nem okozó, de már elinduló koszorúérbetegségre utaló coronaria artéria kalcium (CAC) megjelenése és az iskolai végzettség között van-e összefüggés.

Lijing L. Yan (Northwestern Univ., Chicago, IL, USA) és munkatársai 2913 egészséges, fiatal ember adatait értékelték, akik négy amerikai nagyvárosban éltek a vizsgálat kezdetén. Induláskor - 1985-86-ban - az életkoruk 18-30 év között volt. A gondos vizsgálat és részletes adatfelvétel után az önként jelentkező alanyok egészségügyi állapotát tizenöt éven keresztül követték. A 15. évben két alkalommal történt komputeres tomográfia a koszorúerekben esetleg megjelenő mész kimutatására. Ugyanekkor értékelték a megfigyelt személyek iskolai végzettségét is, akiket ennek alapján öt csoportba osztottak.

Az első csoportba azok kerültek, akik nem végeztek középiskolát, a második tagjainak középiskolai végzettsége volt, a következő csoportba azok kerültek, akik elkezdtek valamilyen főiskolát, a negyedikben lévők ténylegesen diplomások voltak, végül a legfelső csoportot azok képezték, akik az egyetemi végzettségnél is magasabb iskolázottsággal büszkélkedhettek.

A koszorúér-mész előfordulása négyszerte gyakoribb volt a legalacsonyabb iskolázottságú fiatalok között, mint egyetemi diplománál is magasabb képzettség esetén. A statisztikailag igen jelentős különbség akkor is megmaradt, ha az adatokat a különböző, egyéb kockázati tényezők szerint módosították. A koszorúér-kalcium prevalenciája párhuzamosan követte az iskolázottságot.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a koszorúerekben kimutatható kalcium megjelenésében ugyan nyilvánvalóan van szerepe a már jól ismert kockázati tényezőknek, de az iskolázottság és a pre-klinikai koszorúérbetegség között észlelhető kapcsolat további rizikófaktorok létezésére utal és az ilyen irányú vizsgálatok kiterjesztését igényli.

(Forrás: JAMA, 2006, 295:1793-1800)