• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szívinfarktus után ne dolgozzunk stresszes munkahelyen

Hírek a nagyvilágból Forrás: MTI - Panoráma

Ha valakinek már volt szívinfarktusa és visszamegy idegesítő munkahelyére, félő, hogy jön a következő infarktus.

Ezt tapasztalták kanadai kutatók az amerikai orvosszövetség folyóirata, a JAMA beszámolója szerint.

Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a munkahelyi pszichés terhelés és az a helyzet, amelyben a dolgozó úgy érzi: csak kis mértékben dönthet saját munkája, továbblépése felől, kifejezetten növeli az első infarktus kockázatát. Arra viszont eddig nem voltak adatok, hogy ha valaki infarktus utáni rehabilitáció végeztével visszamegy a munkahelyére, milyen esélye van a szívizomelhalás ismétlődésére.

Chantal Brisson és munkatársai Quebecben 972 beteget tanulmányoztak, akik első szívinfarktusuk után átlag három hónappal visszatértek a munkába. Ezeket a betegeket munkájuk újrakezdése után hat héttel, majd két- és hat év múlva vizsgálták meg ismét, de fölmérték a pszichés- és munkahelyi viszonyaikat is, valamint a szívbetegségre vonatkozó kockázati tényezőket.

A munkahelyi viszonyok közül azt vették idegrendszeri szempontból megterhelőnek, ha a dolgozótól sokat követeltek, de a döntésekbe nem szólhatott bele. A következő változatba tartoztak azok a munkahelyek, ahol ugyancsak nagy teljesítményt kellett nyújtani, de a munkát végző önmaga dönthetett a megoldásokat illetőleg. Végül voltak olyanok, ahol a munkahelyi követelmények nem voltak nagyon kemények, de a dolgozót a rá vonatkozó döntésekbe nem vonták be, és előfordult az is, hogy a munkatársnak nagy volt a mozgástere, de nem kellett túlságosan sokat teljesítenie.

Két év után az derült ki, hogy az első csoportba tartozó, idegrendszeri szempontból megterhelő munkahelyen dolgozók több mint kétszer nagyobb valószínűséggel kaptak ismét szívinfarktust, mint a többiek. Ilyen munkahelyen Kanadában a vizsgált személyek egynegyede dolgozott.