Tovább drágult az egészségbiztosítás

Az egészségbiztosítók igen büszkén hangsúlyozták, hogy ez 1999 óta a legkisebb költség-emelés, a biztosítottak viszont mind türelmetlenebbül veszik tudomásul a biztosítók profit-éhségének évente tapasztalt jeleit.

Való igaz, hogy 2003-ban az egészségbiztosítás költségei az USA-ban 13.9 százalékkal emelkedtek és az utolsó nyolc évben az átlagos növekedés 7.7 százalék volt, de mindenki érzékeli, hogy az amerikai fizetések csak 3.7 százalékkal, az infláció pedig csak 2.6 százalékkal lett magasabb – az egészségre költendő biztosítási összeg az inflációhoz képest idén is több mint megduplázódott.

Egy amerikai család egészségbiztosításának évi összege 2007-ben átlagosan 12.106 dollár, amiből 3.281 dollárt a dolgozó fizet – a többi a munkáltatót terheli. Tavaly az alkalmazott átlag 2.973 dollárt költött egészségbiztosításra, az alkalmazó cég pedig 11.480 dollárt utalt át a biztosítónak. Egyébként idén a családra jutó költség – 12.106 dollár – gyakorlatilag azonos egy minimálbéren lévő, de teljes munkaidőben dolgozó amerikai munkás évi jövedelmével, ami 12.168 dollár.

Nem csoda, hogy a megkérdezett amerikaiak 75 százaléka az egészségbiztosítás drágulása miatt vagy „nagyon aggódik" vagy „aggódik" – ez lényegesen nagyobb arány, mint azoké, akik ezt a választ az állásuk elvesztésének lehetőségére (34 százalék) adták, vagy arra, hogy erőszakos bűnelkövetés áldozatává lesznek (49 százalék). Egyébként azt is nyilvánosságra hozták, hogy 1999-ben a munkáltatók dolgozóiknak 64.2 százalékát-, 2005-ben 60.2 százalékát, jelenleg pedig már csak 59.7 százalékát biztosítják. Jelenleg 177 millió amerikai egészségbiztosításának alapja a munkahely által fizetett összeg, ami az utolsó hét esztendőben két millióval lett kevesebb, miközben a népesség száma növekedett.

A statisztikák azt is bizonyítják, hogy 2001 óta a családok egészségbiztosítási költsége 78 százalékkal lett magasabb, miközben a jövedelmek csak 19 százalékkal-, az árak 17 százalékkal emelkedtek. A dolgozók biztosítási költsége évente mintegy 1500 dollárral növekedett. Külön gondot jelent, hogy a kis cégek – 200 munkásnál kevesebbet foglalkoztató munkahelyek – dolgozóinak sokkal jobban a zsebükbe kellett nyúlniuk, mint az igazi nagyüzemekben alkalmazottaknak: a kisvállalkozóknak átlag 4.236 dollárral kellett hozzájárulni az egészségük biztosításához, a nagy cégeknél a dolgozókat 2.831 dollár terhelte.

Nem véletlen, hogy a mostani kutatás szerint a cégeknek csaknem a fele úgy nyilatkozott: „nagyon valószinű", vagy „valószinű", hogy jövőre az alkalmazottak által fizetendő részesedést növelni fogja, vagy például a receptköteles gyógyszerek árát nagyobb arányban terhelik dolgozóikra.

A Henry J. Kaiser Foundation idei jelentésében kiemelik, hogy az egészségügyi magánbiztosítók soha nem látott mértékben növelték profitjukat 1999 és 2007 között. A biztosítók úgy emelték áraikat, hogy az 1980-1990 között időszak átlagosan 3 százalékos bevétel-növekedését az utolsó időszakban megduplázták. Nem csoda, hogy az Egyesült Államokban az utolsó esztendőben két millióval több állampolgár él egészségügyi biztosítás nélkül, mert képtelen fizetni annak költségeit. Jelenleg csaknem ötszörannyi amerikainak nincs biztosítása – 47 millió ember -, mint Magyarország teljes lakossága.

(Forrás: ACC Heart Health News, 2007. szept. 16.)