• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Új csodaszer antibiotikum helyett?

Hírek a nagyvilágból Forrás: MTI - Panoráma

A fehérje akkor váltotta ki a megfelelő hatást, ha egy-két nappal a fertőzés előtt kezelték az egereket.

Kanadai kutatók olyan fehérjét állítottak elő, amely helyettesítheti az antibiotikumokat - jelentette a Die Welt című német napilap online kiadásában a Nature Biotechnology című szaklapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A halálesetek harmadát világszerte fertőzések okozzák, ezért sürgősen új terápiákra van szükség, ugyanis egyre több kórokozó válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben.

A kutatók abból indultak ki, hogy a fertőzés kiváltja az ember immunrendszerének azonnali reakcióját, tehát azok a hatóanyagok, amelyek erősítik a védekező mechanizmust, alternatívát jelenthetnek az antibiotikumokkal szemben. Robert Hancock, a kanadai Vancouver egyetemének kutatója, és az általa irányított csapat egereken tesztelte egy új fehérje ilyen jellegű hatását. A laboratóriumban előállított peptidek, amelyek rövid láncú aminosavakból állnak, aktivizálják a saját immunrendszert, s a kezelés nyomán az állatok túlélési rátája jelentősen nőtt, még az olyan fertőzések esetén is, amelyeket nagyon ellenálló baktériumok okoztak.

Figyelemre méltó, hogy az IDR-1-nek nevezett fehérje akkor váltotta ki a megfelelő hatást, ha egy-két nappal a fertőzés előtt kezelték az egereket. Ezt figyelembe véve a kezelés megelőzésként alkalmazva segíthet abban, hogy például a kórházakban meggátolják veszélyes fertőzések kialakulását, írták a kanadai tudósok.

Az IDR-1 peptid közvetlenül nem pusztítja el a baktériumokat, hanem a makrofágok, (a nagy falósejetek), és a monociták szerepét növeli, míg más immunsejtek, például a limfociták nem kapnak szerepet. A fehérje nem váltott ki erős mellékhatásokat, és a kutatók abban bíznak, hogy egy éven belül elkezdhetik a páciensekkel való kísérleteket.

Brett Finlay, a kutatócsoport egyik tagja szerint várhatóan tíz éven belül szinte valamennyi kórokozó rezisztens lesz az antibiotikumokkal szemben, ezért mindenképpen szükségesek az új kezelési eljárások - idézi a Die Welt online kiadásában a kutatót.