A felnőttkori ételallergia jellemzői: tünetek, gyakori allergének és kockázati tényezők

Becslések szerint a felnőttek mintegy 10 százaléka tapasztal ételallergiára utaló tüneteket. Mely jelek utalhatnak valódi allergiára, és milyen tényezők növelhetik a kialakulás kockázatát?

Mit nevezünk valódi ételallergiának?

Az ételallergia az immunrendszer kóros reakciója egy adott élelmiszer fehérjéjére. A szervezet ilyenkor veszélyforrásként azonosít egy egyébként ártalmatlan anyagot, és leggyakrabban IgE-típusú ellenanyagok közvetítésével gyulladásos választ indít el.

Fontos különbséget tenni az ételallergia és az ételintolerancia között. Az allergia immunológiai folyamat, amely akár súlyos, életveszélyes reakcióhoz is vezethet, míg az intolerancia nem az immunrendszer működéséhez kötődik, hanem például enzimhiány vagy más élettani mechanizmus következménye.

Felnőttkorban is újonnan kialakulhat

Korábban az ételallergiát elsősorban gyermekkori problémának tartották, ma azonban egyre több adat igazolja, hogy az esetek jelentős része felnőttkorban kezdődik. Egy nagy amerikai vizsgálat szerint a felnőtt ételallergiások közel fele 18 éves kor után tapasztalta az első tüneteket.

A felnőttkorban kialakuló allergia pontos háttere nem minden esetben ismert, de feltételezik az immunrendszer működésének életkorral összefüggő változásait, a környezeti tényezők szerepét, valamint a bél barrierfunkció módosulását.

Milyen tünetek utalhatnak ételallergiára?

A tünetek rendszerint perceken–órákon belül jelentkeznek az adott élelmiszer elfogyasztását követően, és több szervrendszert is érinthetnek.

Leggyakoribb panaszok:

• csalánkiütés, bőrviszketés
• ajak-, nyelv- vagy torokduzzanat
• hasi fájdalom, hányinger, hasmenés
• nehézlégzés, sípoló légzés
• szédülés, ájulásérzés

Felnőtteknél gyakori az orális allergia szindróma is, amely pollenallergiához társulhat.

Anafilaxia, a sürgősségi állapot

Az anafilaxia az ételallergia legsúlyosabb formája, amely gyors állapotromlással járhat. Jellemző tünetei:

• torokszorítás, fulladásérzés
• kiterjedt bőrtünetek
• hirtelen vérnyomásesés
• eszméletvesztés

Anafilaxia gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni (112).

Az ismert, súlyos allergiában szenvedők számára az adrenalin tartalmú autoinjektor életmentő lehet. Magyarországon ez vényköteles gyógyszer, alkalmazását kezelőorvos írja elő, és a páciensnek meg kell tanulnia előzetesen, hogy veszély esetén hogyan használja az eszközt. Az autoinjektor alkalmazását követően minden esetben sürgősségi orvosi megfigyelés szükséges. Korábbi enyhébb reakció sem zárja ki a későbbi súlyosabb allergiás epizód lehetőségét, így az allergiás emberek számára akkor sem felesleges az életmentő termék, ha tünetei előzetesen kevésbé voltak ijesztőek.

Mely allergének a leggyakoribbak felnőttkorban?

Gyermekkorban a tej és a tojás vezető allergének, felnőtteknél azonban leggyakrabban az alábbi élelmiszerek állnak a háttérben:

• földimogyoró
• diófélék
• hal
• rákfélék
• egyes gyümölcsök és zöldségek (keresztreakció esetén)

Mi növelheti a kialakulás kockázatát?

A kockázatot növelheti:

• fennálló allergiás betegség (szénanátha, asztma, atópiás dermatitisz)
• családi hajlam
• környezeti tényezők
• immunológiai változások
• a bélflóra egyensúlyának módosulása

Mikor indokolt a kivizsgálás?

Ha étkezést követően visszatérően, azonos élelmiszerhez köthetően jelentkeznek tünetek, indokolt az allergológiai kivizsgálás. A diagnózis alapja a részletes anamnézis, bőrpróba vagy specifikus IgE-vizsgálat, szükség esetén ellenőrzött körülmények között végzett provokációs vizsgálat.

Nem érdemes kivizsgálás nélkül, saját elhatározásból hosszú távon elhagyni bizonyos ételeket, mert ez felesleges megszorításokhoz és akár tápanyaghiányhoz is vezethet.

Források:

• JAMA Network Open – Gupta RS et al. Prevalence and Severity of Food Allergies Among US Adults. 2019.
• National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) – Food Allergy Patient Guidelines.