Innováció a páciensek biztonságérzetének növeléséért – az újragondolt lelet

Közzétéve: 2026. 06. 01. 10:00 -

- Fotók: Oloren • 2 perc olvasás

A laborleletek sok páciens számára nemcsak információt, hanem szorongást is jelentenek. Az Ai|Life OKOSLELET fejlesztése arra keresi a választ, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia, a design és a közérthető egészségügyi kommunikáció abban, hogy az orvosi dokumentáció ne bizonytalanságot, hanem nagyobb biztonságérzetet és tudatosabb döntéseket eredményezzen.

Csökkenthető-e a a lelettel a páciens szorongása?

Ezzel a kérdéssel indult a DiagnostIQ és az Oloren közös munkája, amely során az Ai|Life OKOSLELET vizuális és kommunikációs megközelítését gondolták újra. A fejlesztés abból a felismerésből indult ki, hogy a prevenció egyik akadálya nemcsak az információhiány, hanem a vizsgálatokkal és a leletek értelmezésével kapcsolatos bizonytalanság és szorongás.

Sok páciens már a vizsgálatok előtt stresszt él meg, a nehezen értelmezhető eredmények pedig tovább növelhetik ezt az érzést. Az új szemléletű lelet célja ezért nem csupán az adatok közlése, hanem azok érthetőbb, kontextusba helyezett bemutatása is, amely segítheti a páciensek tájékozódását és csökkentheti a bizonytalanságot.

Miben új ez a megközelítés?

Az Ai|Life OKOSLELET új arculatával az a cél, hogy érthetőbbé tegye a leleteket a páciensek számára. A referenciaértéktől eltérő eredményekhez magyarázatot és kontextust társít, miközben a vizuális megoldások – a színek, a struktúra, az illusztrációk és a lágy, térhatású felületi elemek – a bizonytalanság csökkentését és az információk könnyebb feldolgozását támogatják.

Okoslelet_Oloren
Az okoslelet újítást hozott a laborvizsgálatok világába / Fotó: Oloren

AI, design és közérthetőség a labordiagnosztikában

A Synlab és a DiagnostIQ közös fejlesztésében létrejött Ai|Life OKOSLELET a laborvizsgálatok világába hozott újítást. Amellett, hogy mesterséges intelligencia segítségével 14 betegségcsoportot képes beazonosítani és azok egészségügyi kockázatát megbecsülni, a megszokott, túlnyomórészt száraz és laikusként nehezen értelmezhető adatokat közérthető formában prezentálja a páciensek számára. A referenciaértéktől eltérő értékek esetén tájékoztatást nyújt az azzal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, az eltérések lehetséges okairól és az azokhoz kapcsolódó esetleges kockázatos betegségekről, becsült valószínűséggel.

A tervezés során a megrendelők kérésein túl a fejlesztési csapat vezetője tekintettel volt a páciensek prevenciós egészségügyi hozzáállásának lehetséges javítására. Gál András és csapata a design kialakításánál marketinges és pszichológiai tényezőket is alapul vett, vizsgálva, hogy az adatok, a design és az eredmény összessége miként hathat pozitívabban a laikus páciensek felhasználói élményére.

A megfelelő orvos-beteg kommunikációt, az erre szánt időt és energiát természetesen nem helyettesítheti semmilyen újragondolt lelet, de a gyógyító és páciense között kialakult kapcsolat támogatására egészen biztosan jól használhatók az ilyen típusú fejlesztések.

Kövess minket!

mesterséges intelligencia egészségügy
Radnai Anna
Radnai Anna
Főszerkesztő
Radnai Anna az SZTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott kommunikáció kiegészítő szakon. Több mint húsz éve foglalkozik egészségügyi témák feldolgozásával újságíróként és szerkesztőként. Dolgozott országos portáloknál, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál, orvosokat és laikus olvasókat egyaránt megszólítva. Több egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, edukációs projektek tartalmi vezetőjeként, könyvszerkesztőként is tevékenykedett. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője, a Dívány magazin számára is készít egészségügyi szakcikkeket.

Kapcsolódó cikkek

Gyógyulás

Psziché

Egészség

Horizont