Nem múlik el a kánikulával: a hőhullámok elhúzódó halálozási hatása az időseknél
Közzétéve: 2026. 06. 26. 06:00 -
- Fotók: Getty Images • 4 perc olvasásKözzétéve: 2026. 06. 26. 06:00 -
- Fotók: Getty Images • 4 perc olvasás
A hőhullámokat eddig néhány forró nap mérlegén mérték. Egy friss Harvard-kutatás egy teljes évre tágította ki a képet, és kiderült: a hőség halálozási nyoma jóval tovább kísért, mint gondoltuk.
A hőség egészségügyi hatásait sokáig csak valós időben vizsgálták – azt kutatták, vajon hány többlet-haláleset jut a forró napokra és az azt követő rövid időszakra. A Harvard T.H. Chan School of Public Health tudósai más megközelítést választottak. The Lancet Planetary Health-ben megjelent munkájukban egy teljes éven át követik a halálozást egy-egy hőhullám után, így azokat az eseteket is regisztrálják, amelyek hetekkel vagy hónapokkal később következnek be. Eredményeik szerint a helyzet súlyosabb eddigi elképzeléseinknél: a hőhullám nyoma tovább kísért, mint ameddig a hőmérő mutatja.
A vizsgálat a 65 év feletti amerikaiak Medicare-nyilvántartására épült, vagyis több mint 73,7 millió ember adatára, közel 28 ezer körzetből, 2000 és 2018 között. Hőhullámnak azt tekintették, amikor legalább két egymást követő nyári éjszakán az adott településre szokatlanul magas maradt az éjszakai minimumhőmérséklet. A hangsúly az éjszakán van – ha a szervezet éjjel sem tud lehűlni, elmarad a regeneráció, és a terhelés napról napra halmozódik, különösen annál, akinek már van meglévő szív- vagy tüdőbetegsége.
A lakosság idősebb képviselőinek körében hőhullámonként nagyjából 10 000-ből 9-en haltak meg a forróság későbbi következményeként egy éven belül. A teljes vizsgált időszakra ez körülbelül 17 600 halálesetet jelent.
A kutatók egy szomorú, de reális forgatókönyvet is megvizsgáltak. Ha a klímaváltozás miatt minden körzetben évtizedenként eggyel több hőhullám lenne, az önmagában mintegy 56 800 korai halálesethez vezetne az idősek körében. Nem egyszeri kiugrásról, hanem növekvő és tartós közegészségügyi teherről van szó.
Ezeknek a haláleseteknek az oka jellemzően nem közvetlen hőguta. A vizsgálat szív- és érrendszeri, légzőszervi és idegrendszeri halálokok megszaporodását mutatta; a kiemelt okok között szívinfarktus, tüdőgyulladás, COPD és az Alzheimer-kór szövődményei szerepelnek. A hőterhelés tehát nem új betegséget hoz létre, hanem a meglévő krónikus állapotokat billenti ki az egyensúlyból.
A tanulmány szerzői nem egyetlen mechanizmusra fókuszálnak, de az irány egyértelmű, és egybevág azzal, amit a sürgősségi ellátásban a forró hetek alatt tapasztalnak.
Az amerikai kutatás adatai szerint a fekete lakosság körében a hőhullámhoz köthető éves többlethalálozás csaknem háromszorosa volt a fehér lakosságénak: tízezer emberre 16,5 többlethaláleset jutott, szemben az 5,85-tel. A háttérben nem egyéni döntések állnak, hanem a lakóhelyi szegregáció és tőkekivonás öröksége: melegebb városrészek, gyengébb egészségügyi hozzáférés, gyakoribb cukorbetegség. Hasonló a kép a legszegényebb negyedekben, ahol körülbelül 11 többlethaláleset jutott tízezer lakosra, részben a városi hőszigethatás, részben a hűtéshez való szűkösebb hozzáférés miatt.
Bár az amerikai adatok nem ültethetők át egy az egyben Európára, az alapösszefüggés itt is áll. A barcelonai ISGlobal kutatóintézet Nature Medicine-ben közölt becslése szerint 2022 és 2024 nyarán több mint 181 ezer hőséghez köthető haláleset történt Európában, és csak a 2024-es nyár több mint 62 ezret tett ki ebből.
A teher itt is elsősorban az idős emberek vállát nyomja: 2024-ben a 75 év felettiek hőséghez köthető halálozása több mint háromszorosa volt a fiatalabb korosztályokénak.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az elmúlt évtizedekben a kontinens időjárási és éghajlati eredetű haláleseteinek mintegy 90 százaléka a hőhullámokhoz köthető. Magyarország a mediterrán térségnél kevésbé kitett, de a leggyorsabban melegedő kontinens közepén fekszik, így ezek a folyamatok minket is közvetlenül érintenek.
A legtöbb zöldfelülettel rendelkező körzetekben a hőhullám éves mérlege nem többlet-, hanem kevesebb halálesetet mutatott: tízezer lakosra 13,5 esettel kevesebbet. A fák, parkok és a városi növényzet hűtő hatása tehát nem esztétikai kérdés, hanem mérhető védőtényező, és a városi zöldítés viszonylag olcsó alkalmazkodási eszköz, amely épp a legkiszolgáltatottabb negyedekben hozhatná a legtöbbet.
Rendszerszinten a városi zöldítés és a hűtéshez való hozzáférés nem luxus, hanem halálozást csökkentő beavatkozás. Az ellátásban pedig érdemes a hőhullámra nem lezárt epizódként tekinteni: a krónikus betegséggel élő idős emberek kockázata a kánikula elmúltával is fennmarad, és az utánkövetés a forró hetek után is indokolt. A hőség nyoma hosszú, és épp ezért van idő közbelépni.
Források:
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek