Humantrade Magazin 2010 március

Kedves Olvasónk! Az újság olvasásához adobe acrobat reader program szükséges. Itt töltheti le a szükséges programot hozzá

 

 

Tartalom

Fókuszban a patikus
Minőségi változás a patikus- és orvoslátogatás kommunikációjában
Néhány hónapja változtattunk a rendszeren, amelyen keresztül partnereinket tájékoztatjuk — számol be az újdonságról Patay Árpád, a Teva Magyarország Zrt. marketingigazgatója.

A „salátatörvény" és a gyógyszerészet jövője
Az egyes egészségügyi jogszabályok módosításáról szóló, 2009. évi CLIV. törvény számos fontos, a gyógyszerészeti ágazatot érzékenyen érintő rendelkezést tartalmaz. Meghatározó jelentősége lehet azon tételeknek is, amelyek végül valamilyen okból nem kerültek be az elfogadott törvénybe. Szintén a szakmát érintő változtatásokat ír elő a 2009 végén kibocsátott, a 41/2007 EüM rendeletet módosító határozat. Arra kértük a különböző szakmai szervezetek képviselőit, hogy értékeljék a véglegesített szabályozást, illetve vessék azt össze eredeti elképzeléseikkel, törekvéseikkel. Ezúttal Dr. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, Dr. Samu Antal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alelnöke, Dr. Trestyánszky Zoltán, a Kórházi-klinikai Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium elnöke, Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke és Dr. Héjja Mária, az EüM gyógyszerészeti és orvostechnikai főosztályának vezetője válaszol.

Minden perc számít
A véralvadás bonyolult folyamatát az orvostanhallgatók elméleti képzésük során 5x75 percben tanulják. Ez az ősi, az evolúció során igen hatékonnyá fejlődött rendszer biztosítja, hogy az ember a sérülés, vagy akár az utód világrahozatala esetén ne vérezzen el. A véralvadást szabályozó mechanizmus amellett, hogy lehetőség szerint megóv a túlzott vérveszteségtől, kifinomult folyamataival azt is garantálja, hogy mintegy ötliternyi vérünk zavartalanul keringhessen az ereinkben, és indokolatlanul ne alvadjon meg.

Ma azonban Európában a halálesetek kb. ötven százalékának oka valamilyen szív- és érrendszeri katasztrófa, többnyire trombózis. Ez utóbbi során az érpályában vérrög képződik, amely az eret elzárva megakadályozza az adott szövetterület oxigénellátását, és például a szívizom, vagy az agy bizonyos területének elhalását okozza. Dr. Kiss Róbert Gáborral, az Állami Egészségügyi Központ kardiológiai osztályának vezetőjével a trombózis okairól, kezelésének lehetőségeiről beszélgettünk.

Már fiatal korban is kopnak az ízületek
Rendszeres mozgás, például úszás, kerékpározás, erőltetett séta füves, kavicsos vagy homokos, azaz természetes talajon, megfelelő gördülő lábbelik használata, súlyfölösleg leadása, egészséges, vitaminokban, ásványi anyagokban, rugalmas rostokban gazdag táplálkozás – ezeket betartva lenne esélyünk arra, hogy sokáig megőrizzük ízületeink épségét – magyarázza dr. Kormos Andor, a budapesti Szegedi úti rendelőintézet ortopéd főorvosa.

Friss szemmel...
Meglepően fiatal, inkább élsportolóra, mint gyógyszerészre emlékeztető férfiú vár bennünket a város tömbházakkal körülvett, hagyományos külsejű patikája előtt. A látszat nem is csal: a gyógyszerész úr ma is a Dunaújváros jégkorongcsapatának aktív játékosa. Munkatársai is jellemzően fiatalok, és a szokásosnál nagyobb arányban férfiak… Beszélgetés Dr. Lachmann Norberttel, a százhalombattai Szent Ferenc Patika vezetőjével.

Böjt: megtisztulás, újjászületés
Az evés és a nem evés – csakúgy, mint az alvás és ébrenlét, vagy a mozgás és nyugalom – az emberi lét két pólusát képviseli. Bár nem mindig vagyunk tudatában, de táplálkozásunk nemcsak külső, hanem belső forrásból is származhat, hiszen az ember képes a táplálék tárolására. A szervezet alapvető működése a raktározás és a kiválasztás, amely a nappal és az éjszaka ritmusához
kötött. Egészségünk és testsúlyunk állandósága e két folyamat egyensúlyától is függ. A jóléti társadalomban szinte minden a raktározásról is szól, érthető, hogy az egyensúly sok ember szervezetében megbomlik, és jön az elhízás, majd a fölösleg felhalmozódásából eredő betegségek.

Böjt helyett: húsmentes ételek
A már mögöttünk lévő farsang tulajdonképpen a húsvéti böjtöt közvetlenül megelőző időszak, amikor még lehetett enni-inni bőséggel. Húshagyó kedd, mint a nevéből is következik, már a böjtöt vetíti elő, ami hamvazószerdán meg is kezdődik. A nagyböjt azonban csak azért indul el, hogy aztán egy napra azonnal fel is függeszthessék, hiszen a népi hagyomány szerint a farsangi lakomákból megmaradt étkeket el kell fogyasztani. Ezt a napot kövér vagy zsíros csütörtöknek is nevezték: ekkor még utoljára jót lehetett enni, sőt egyes helyeken ezen a napon kilencszer kellett jóllakni. Receptek és tudnivalók.