Átalakulás jogutód nélkül

Kérdéséből nem egyértelmű, hogy munkáltatója valójában jogutóddal vagy anélkül szűnik meg. Nem világos, hogy a kft. egészben vagy részben jogutódja-e korábbi munkáltatójának vagy teljesen új szervezet. Feltételezem, hogy jelenleg közalkalmazottként foglalkoztatják. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján: a közalkalmazotti jogviszony megszűnik a munkáltató
jogutód nélküli megszűnésével. Ebben az esetben a megszűnő munkáltató helyébe nem lép másik, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének jogcíme jogutód nélküli megszűnés.

A jogutód nélküli megszűnés esetében a közalkalmazott végkielégítésre válik jogosulttá, azonban felmentési idő és a
munkavégzés alóli mentesítés fogalmilag nem lehetséges.A vállalkozási szerződés keretében történő esetleges továbbfoglalkozatása nem zárja ki a végkielégítésre való jogosultságát.

A Kjt. 25/A. §-a ettől eltérő megszűnési okot is szabályoz, ha ugyanis munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörénekmeghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató ( pl. betéti társaság vagy kft.) számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő
szervezete, illetve tevékenységekeretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

Ilyen esetben az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja.
A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

A közalkalmazott a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak köteles írásban nyilatkozni arról, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. Ha a
közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásbanértesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszonynak a Kjt. 25/A. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a törvény szerint járó végkielégítést megfizetni.

A Kjt.25/B. §-a úgy rendelkezik hogy ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevőmunkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, köteles a közalkalmazott számára munkaköre alapján kinevezést adni, vagy munkaszerződést kötni. Ebben az esetben természetesen a dolgozónak nem kerül kifizetésre végkielégítés.

Amennyiben a közalkalmazotti munkáltató olyan jogutóddal szűnik meg, mely szintén közalkalmazotti foglalkoztatatónak minősül, úgy a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya folyamatos marad, nem szűnik meg, erre tekintettel végkielégítés és felmentési idő sem jár részére. Ha a jogutód közalkalmazotti munkáltató a korábbitól új közalkalmazotti unkakörbe akarja besorolni, és azt a dolgozó nem fogadja el, akkor a munkáltató a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel élhet, ennek következménye pedig a 37. § (1) bekezdése alapján - amennyiben a törvényi feltételek fennállnak - a végkielégítés kifizetésének kötelezettsége, továbbá jár a felmentési idő is.

A közalkalmazotti törvény 30. §-a szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel szüntetheti meg, ezek a következők:
a) ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a
közalkalmazottat foglalkoztatták;
b) ha az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c) ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan
alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; továbbá
d) ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül .

A törvény szerint felmentési idő ( legalább hatvan nap, de maximum nyolc hónap) abban az esetben jár a közalkalmazottnak, ha a munkáltató felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt.
Ilyenkor a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a
közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.