Műhiba gyanú - TOS szindróma -aggódó édesanya

Orvos szakmai kérdésben állástfoglalni nem tudunk, azonban amennyiben orvosi műhibát vélelmez, úgy a jogszabályok alapján többféle eljárás is indítható annak megállapítása iránt.

• Elsőként lehet panasszal fordulni ahhoz az egészségügyi
intézményhez, ahol a vélelmezett hibát okozták, de ez ritkán szokott érdemi eredménnyel járni, hiszen az egészségügyi intézmények ma még az esetek többségében elutasítják az ilyen panaszokat.

• A második eljárási lehetőség, hogy panasszal fordulnak az
egészségügyi intézmény fenntartójához (ez általában az önkormányzat), de, mivel a fenntartó az intézményt kérdezi elsődlegesen a panaszról, így általában ugyanazt a választ kapja a beteg vagy hozzátartozó az önkormányzattól, mint az egészségügyi intézménytől azzal, hogy a panaszok
érdemi elbírálására ugyanaz igaz, mint az egészségügyi intézménynek benyújtott panaszra.

• A harmadik lehetőség, hogy az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes megyei, fővárosi intézetéhez lehet panasszal fordulni, ahol minden szakterületre egy szak-főorvosi rendszer működik, aminek segítségével kivizsgálhatóak a történtek. A probléma, hogy a kivizsgálás teljes folyamatából a panaszos kizárásra kerül és csak annak
végeredményét közlik vele, kérdéseket így érdemben nem tud megfogalmazni, illetve ez a kivizsgálás is elsődlegesen az egészségügyi intézmény megkérdezéséből áll, és főleg a jogszabályokban előírt szakmai minimumfeltételeket vizsgálja és kevésbé az esetleges szakmai szabályszegést, elvárható gondosságnak nem megfelelő magatartást.

• A negyedik lehetőség a betegjogi képviselő megkeresése. Betegjogi képviselők minden egészségügyi intézményhez rendelve működnek, az egészségügyi intézményekben feltüntetett fogadó-óra szerint. A betegjogi képviselő azonban nem beteg jogi-képviselő, tehát nem jogosult a beteg jogi képviseletére, hanem csak segítheti a beteget intézményen belül a panaszának
megfogalmazásában és a megfelelő helyekre történő eljuttatásában, de további képviseletet, tehát az intézményen kívüli segítséget, különösen bíróság, szakmai felelősségbiztosító előtti képviseltet nem láthat el.

További segítséget nyújthat a betegjogi képviselő a gyógykezelési iratok beszerzésében, de csak annál a gyógyintézetnél, ahol működik.

• Az ötödik lehetőség az egészségügyi közvetítői eljárás. Az
Igazságügyi Szakértői Kamara megyei és fővárosi szervezete vezeti az  egészségügyi közvetítők listáját. Az egészségügyi közvetítők szerepük szerint segítenék a kórház és a beteg közötti egyezség kialakítását, pl. egy orvosi műhibás ügyben oly módon, hogy mindkét fél választ egy-egy közvetítőt a listáról és azok jelenlétében próbálkoznak megegyezni, az érdekeiket közelíteni. A gond a rendszerrel, hogy nagyon drága, a különböző közvetítői,
szakértői stb. munkadíjak miatt kb. 200.000. Ft.-ba kerül, így érdemben nem működik Magyarországon. A másik gond ezzel a közvetítéssel, hogy szinte csak olyan ügyekben lehetne eredményes, ahol ténylegesen egybe esik az egészségügyi szolgáltatók és a betegek, hozzátartozók érdekei, de az ilyen
esetek orvosi műhibás ügyben nagyon ritkák, ha pedig létezik ilyen, az  közvetítő nélkül is egyezséget eredményez.  A közvetítők
listája a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara honlapján
megtalálható.(www.miszk.hu)

• A hatodik lehetőség az egészségügyi szolgáltatónál, ahol a
vélelmezett mulasztás történt fegyelmi eljárás kezdeményezése. A Kórházak azonban ezt az eljárást nem kötelesek megindítani a beteg vagy hozzátartozó kérelmére, illetve hasonló gond van vele, mint az egészségügyi intézményhez eljuttatott panasz esetén, nevezetesen, hogy a kórház az egészségügyi intézmény saját maga vizsgálja ki a történteket, ami az esetek többségében
figyelemmel az elfogultágra nem szerencsés.

• A hetedik lehetőség az etikai eljárás a konkrét egészségügyi
dolgozó, orvos ellen, aki mulasztott vagy vétett. A Magyar Orvosi Kamara megyei vagy fővárosi szervezete mellett működnek az Etikai Bizottságok, amelyek etikai eljárást folytatnak le az Etikai Kódex alapján. Az etikai vétségek jelentős része nem azonos a szakmai szabályszegésekkel, illetve az etikai eljárás nem alkalmas a szakmai szabályszegések részletes vizsgálatára, szakértő kirendelésére stb. illetve az etikai bizottság kizárólag orvosokból áll, tehát az érdemi elbírálás gyakran ütközik olyan akadályokba, amelyekről az egészségügyi szolgáltatóknak írt panasznál és
fegyelmi eljárásnál írtam.

• A nyolcadik lehetőség a konkrét egészségügyi dolgozó vagy orvos ellen indított büntetőeljárás. A Büntető Törvénykönyvnek a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés elnevezésű tényállása alapján indulhat büntetőeljárás orvos ellen. Az eljárás azonban először gyakran csak ismeretlen tettes ellen indul és csak a nyomozás végén kerül egy konkrét orvos megjelölésre, vagy még eddig sem jut el az eljárás. A büntetőeljárás során a foglalkozási szabályok megszegését vizsgálják, ami azt jelenti, hogy
ha valamilyen beavatkozásra nincs foglalkozási szabály, akkor azt nem is lehet megszegni. A büntetőeljárás során mindig a konkrét orvostól a konkrét helyzetben való elvárhatóságot vizsgálják, tehát szélesebb a mentesülési lehetősége az orvosnak. A halálért, egészségkárosodásért való felelősséget csak akkor állapítják meg, ha az kizárólagosan következik a foglalkozási szabályszegésből, és ennek a kizárólagosságnak a hiányában csak a veszélyeztetést lehet kimondani, ami sokkal enyhébb büntetéssel jár, mint az
eredményért való felelősség.

A büntetőeljárások ritkán jutnak el a bírósági szakaszba, már a rendőrség előtti nyomozás vagy az ügyészség előtti eljárás
során megszűnnek és ha mégis a bíróság ítélkezik, az szinte mindig felmentéssel vagy a veszélyeztető magatartás megállapításával végződik és a halálért, egészségkárosodásért való felelősséget igen ritkán mondják ki. A  büntetőeljárás további hátránya, hogy nincs a sértett kezében, azaz a beteg
vagy hozzátartozó elindítja az eljárást, de attól kezdve azt a rendőr, ügyész irányítja, az rendeli ki a szakértőt, az kérdez a szakértőtől, tehát azt a szélességű kivizsgálást, amit a beteg vagy hozzátartozója szeretne nem kapja meg, hiszen nem tud benne érdemben közreműködni.

• A kilencedik lehetőség a polgári eljárás az egészségügyi intézmény ellen. Ez az eljárás két célt fogalmaz meg, nevezetesen, hogy állapítsák meg az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét és határozzák meg, hogy mekkora összegű kártérítést tartozik fizetni. A polgári eljárás során az adott helyzetben általában elvárható magatartást vizsgálják, tehát a mentesülési lehetősége egy szolgáltatónak szűkebb, mint büntetőeljárásában.

A polgári eljárásban azt elemzik, hogy a szolgáltató a legnagyobb
gondossággal, az elvárható gondossággal járt-e el, ami szélesebb
felelősséget eredményez, mint a büntetőeljárásbeli foglalkozási szabály megszegése, hiszen akkor is lehet polgári jogi felelősséget megállapítani, ha nincs valamilyen beavatkozásra foglalkozási szabályszegés. A polgári eljárás során nem kell kizárólagos okozati összefüggés, elegendő ha az csak nem kizárt, azaz van szerepe a mulasztásnak a bekövetkezett halálban vagy egészség károsodásban nem kell, hogy ez a szerep kizárólagos legyen. A polgári eljárás végig a beteg vagy hozzátartozó kezében van, hiszen Ő a felperes, tehát irányítja a bizonyítást, érdemben részt vesz a teljes körű kivizsgálásban akár személyesen, akár ügyvédje útján.

A polgári jogi felelősség már megállapítató akkor is, ha a gyógyulás vagy a túlélés esélyét vették el egy orvosi műhibával. A polgári eljárásban azt vélelmezik, hogy a szolgáltató rosszul, felróhatóan járt el és szolgáltatónak kell az ellenkezőjét bebizonyítva, kimentenie magát a felelősség alól.

A polgári eljárás speciális szakasza a peres eljárás megindítása előtt a beszerzett gyógykezelési iratok alapján készített szakértői vélemény alapján az egészségügyi szolgáltatónak és a szakmai felelősségbiztosítójának tett egyezségi ajánlat arra, hogy ismerje el a kártérítési felelősségét peren kívül és fizessen természetesen az egyezségnek megfelelően arányos kártérítést.

Az előző lehetőségismertetésekből az első hét eljárásnak érdemi szerepe az elmúl 15 évben nem alakult ki és kétséges, hogy ez a jövőben változni fog-e. Az orvosi műhiba miatt leginkább büntető és polgári eljárások indultak oly módon, hogy halálesetnél inkább büntetőeljárás, míg egészségkárosodás bekövetkeztekor értelemszerűen inkább a kártérítés iránti polgári eljárást
kezdeményeztek.

A gyógykezelési iratok másolatát az egészségügyi szolgáltatók díjazás ellenében kötelesek kiadni mind a betegnek, mind a beteg hozzátartozóinak (a díjazás mértékéről jogszabály nincs, azt a szolgáltatók belső szabályai határozzák meg), elvileg 30 nap alatt. Ilyenkor valamennyi gyógykezelési irat másolatát kikérhetik és ez is a célszerű. Ezt az irat kikérést megteheti a betegjogi képviselő is vagy a megbízott ügyvédjük az Önök meghatalmazása alapján. A beszerzett gyógykezelési iratok alapján minden esetben célszerű szakértői véleményt készíttetni, amit a beteg, hozzátartozója vagy a megbízott ügyvéd is beszerezethet, hiszen ez a történtek elsődleges értékelését jelenti, melynek következtében nem minden esetben kerül sor peres eljárásra, ugyanis, ha ez a vélemény azt igazolja, hogy a gyanú ellenére mulasztás nem történt, nincs szükség egy felesleges peres eljárás lefolytatására.