Orvosigazgató, mint munkáltató?

Tisztelt Kérdező!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv) 23. § (2) bekezdése alapján a magasabb vezetői állás betöltésére pályázatot kell kiírni.  A pályázati eljárást a Kjt. egészségügyi ágazatában történő végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII.23.) Korm. rendelet 3-5. §-ai határozzák meg, miszerint magasabb vezető beosztás ellátására szóló megbízás csak büntetlen előéletű, egyetemi végzettségű személynek, 5 évre adható.

A 233/2000. (XII. 23.) Korm. Rendelet alapján magasabb vezető beosztásnak minősül a felügyeletet ellátó miniszter, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete által intézményvezetésre adott megbízás. Az egészségügyi közintézmények orvos igazgatói és ápolási igazgatói részére szóló vezetői megbízás egyértelműen magasabb vezető beosztásnak minősül.

A magasabb vezetői, orvosigazgatói, ápolási igazgatói, gazdasági igazgatói posztot pályázati eljárás lefolytatásával kell betölteni.

A gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet előírásai szerint a gyógyintézményeknek a fenntartó által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzattal(szmsz) kell rendelkezniük. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a gyógyintézet szervezeti egységeinek megnevezését, feladatköreit, működésének alapvető szabályait, továbbá a szervezeti
egységek egymás közötti kapcsolatrendszerét, valamint a vezetési szinteket, s az egyes szintekhez kapcsolódó vezetői jogköröket.

A gyógyintézet vezetése az intézet egyszemélyi felelős vezetőjét, valamint a vezetőhelyetteseket foglalja magában. A gyógyintézet egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató vagy igazgató. A főigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezetőhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, továbbá a vezetőhelyettesek munkaköri leírásának meghatározása.

A gyógyintézet vezetőhelyettesei:
a) fekvőbeteg-gyógyintézetben az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a
gazdasági igazgató;
b) kizárólag járóbeteg-szakellátást nyújtó gyógyintézetben az orvosigazgató
és a gazdasági igazgató;
c) kizárólag ápolási feladatokat ellátó gyógyintézetben az ápolási igazgató
d.) és a gazdasági igazgató.

Az orvosigazgató, illetve az ápolási igazgató feladatainak ellátásával valamely szakmai osztály vezetője - kizárólag járóbeteg-szakellátást nyújtó gyógyintézetben pedig valamely szakrendelés vezetője - is megbízható.

A jogszabály szerint a gyógyintézetnél szakmai vezető testületet kell működtetni, mely a gyógyintézet tanácsadó, véleményező és javaslattételi szerve, továbbá meghatározott szakmai kérdésekben egyetértési jog is megilleti. E testület tagja az ápolási igazgató is. A főigazgató köteles kikérni a szakmai vezető testület állásfoglalását a vezetőhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása kérdésében.

A jogszabály alapján az intézmény egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató. Az intézmények vezetésében, a főigazgató alatti szinten helyezkedik el : az orvos-igazgató, a gazdasági igazgató és az ápolási igazgató is (mint vezető helyettesek) .

Az orvos-igazgató és az ápolási igazgató is általában a főigazgató
közvetlen irányítása alatt dolgozik, tipikus esetben az orvos-igazgató és az ápolási igazgató egymással mellérendeltségi viszonyban áll, egymásnak nem felettesei és nem beosztottjai.

Amennyiben a fenntartó által jóváhagyott szmsz szerint az intézménynél nincs főigazgató, hanem jogkörét - egyszemélyi felelős vezetőként - az orvos igazgató gyakorolja, - ez nem áll ugyan összhangban a jogszabály előírásaival, de - ebben az esetben nem zárható ki, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása is az orvos igazgatót illeti meg, akár az ápolási igazgató felett is.