100-ból csak 22-en gondolják jónak az egészségügyet

Nehéz "Gyógyuló egészségügy" címmel konferenciát rendezni akkor, amikor a magyar kórházak adóssága az év végén megint 60 milliárd forint fölött van, és a János kórház karácsonyra ragtapaszt, vécédeszkát és lázmérőt kér adományként. Illetve bocsánat: utóbbi természetesen nem történt meg, ez csak az ellenzéki sajtó áskálódásának eredménye. Amúgy a János kórházban készült ilyen adománylista, azon rajta is szerepelnek ezek a tételek, de persze a lista készítői is félreértették a dolgokat a kórházban. Szóval nincs probléma. Vagy van? - teszi fel a kérdést az Index.

A sajtó nem rosszindulatból ír a kórházak problémáiról. Demokratikus alapintézményként az a feladata, hogy bemutassa a negatívumokat, a működési vagy rendszerszintű hibákat. Igen, vannak statisztikai adatok, amelyekben a magyar egészségügy egyáltalán nincs lemaradva Nyugat-Európához képest, sőt más országok még irigyelhetnek is minket értük. És aki mostanában járt orvosnál vagy kórházban, annak valóban lehettek pozitív tapasztalatai egy felújított rendelőről, a lerobbant kórházi vizsgálóban működő vadonatúj berendezésről, vagy a túlterhelt orvos és nővér áldozatos munkájáról és kedvességéről. A kormányzatnak dolgozó és a kormányzatból élő Nézőpont Intézet most egy olyan konferenciát rendezett, amin elsősorban a magyar egészségügy pozitívumait akarták bemutatni.  

A konferenciát az elegáns, XII. kerületi Larus rendezvényközpontban tartották. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója itt azzal biztatta az embereket, hogy ha a Nézőpontot kormányközelinek szokták nevezni, akkor ők most ebből előnyt kovácsolnak, azaz az elhangzott kérdéseket, javaslatokat összegzik, és majd leteszik a minisztérium asztalára. A konferencia legjobban várt és egyben legnagyobb csalódást okozó eseménye Kásler Miklós emberi-erőforrás miniszter előadása volt a 2019-es egészségpolitikai eredményekről és a 2020-as tervekről. 

Kásler a pulpituson ülve, lassan és fásult hangon beszélt arról, hogy mi mindent köszönhet neki a magyar egészségügy. Hivatalba lépése után egy hónappal kidolgozták a népegészségügyi szűrőprogramokat, olyan intézkedések történtek, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartottak. Az eddigi 12 védőoltás mellett kötelezővé és ingyenessé tették a bárányhimlő elleni oltást, előkészületben van a fiúknak felajánlandó HPV elleni oltás is. Tavaly ősszel elindultak a szervezett vastagbélszűrések, mert ennél a szervnél az időben felismert daganatos betegségekkel több ezer ember életét lehet meghosszabbítani. 524 ezer 50-70 év közötti ember kapott meghívót szűrésre, 153 ezren küldtek be mintát. Közülük 1900 embernél állapítottak meg rákmegelőző állapotot és 227 embernél rosszindulatú daganatot. A szűréseket 2020-tól a teljes érintett korosztályra, 2,4 millió emberre kiterjesztik. 

Kásler saját szavai szerint hivatalba lépése után néhány héttel megkezdték a háziorvosi praxisok, csoportpraxisok megerősítését. A cél az, hogy az orvosok mellett gyógytornász, dietetikus, pszichológus is működjön, és a diagnózisok nagyobb része lehetőség szerint itt szülessen meg, csak a bonyolult, nagyobb szakértelmet igénylő esetekkel terheljék a szakrendelőket és a kórházakat.

Senki nem hitte el, legalábbis a hozzáértőket leszámítva nagyon kevesen, hogy meg lehet szervezni a sürgősségi betegellátást - folytatta saját győzelmi jelentését Kásler. Tegyük hozzá, hogy a minisztériumnak akkor kellett beavatkozni, amikorra - természetesen az ellenzéki sajtó áskálódása miatt - már sorozatos botrányok voltak a sürgősségi osztályokon, orvosok mondtak fel az elégtelen finanszírozás, a szervezetlenség és a rossz körülmények miatt. Aztán egy csapásra elrendelték a betegosztályozás (triázs) bevezetését a sürgősségiken, amit már tíz éve meg kellett volna tenni, és emelték az állami támogatás összegét.