Több mint 400 röntgenorvosról tudunk, akinek halála a sugárzás okozta bőrráknak tulajdonítható.
1896 januárjában a későbbi Nobel-díjas fizikus, Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus felfedezésének híre tartotta lázban a világot, amelyről ma 120 éve számolt be a bécsi Neue Freie Presse. Wilhelm Conrad Röntgen 1895 végén fedezte fel a rejtélyes X-sugarakat, vagyis a sugárzást, ami nem csupán számos tárgyon, hanem az emberi testrészeken is áthaladt. A kísérletező kedvű német gépészmérnök, fizikus a történelem első röntgenképet 1985 decemberének második felében készítette a Würzburgi Egyetemen, nem másról, mint felesége, Anna Bertha Ludwig bal kezéről.
Korszakalkotó felfedezéséről közleményben számolt be, amely 1896 elején jelent meg. Conrad Röntgen nem csupán korszakalkotó felfedezésével írt történelmet, hanem azzal is, hogy elsőként ő vehette át 1901-ben a fizikai Nobel-díjat - emlékezett meg cikkében a hvg.hu.
A röntgensugarak nagy áthatolóképességét kihasználva, már 1896-ban az orvosi gyakorlatban is alkalmazták őket. Az első, röntgensugaras mellkas átvilágítása 1896 körül történt.
Az orvostudományban és a diagnosztikában forradalmi áttörést hozó találmány még hosszú éveken át nem egy orvos halálát okozta, többek közt a feltalálóét. Az X-sugár Röntgennek egyszerre hozott halált és halhatatlanságot: 77 éves korában nagy valószínűség szerint kísérleteivel összefüggésben lett rákos, ugyanis úgy dolgozott a röntgensugarakkal, hogy nem védte magát ólomköténnyel. (Az ólomköpenyt még évtizedeik nem alkalmazták.)
A magyar tudósok közül először Klupathy Jenő villamosmérnök, a budapesti Műegyetem gyakorlati fizikai intézetének igazgatója kísérletezett először az X-sugarakkal. Ő az, akinek az első magyar röntgenfelvételeket köszönhetjük.