• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

130 éve született a vérszegénység gyógymódjának felfedezője

Lapszemle 2022.02.07 Forrás: origo.hu
130 éve született a vérszegénység gyógymódjának felfedezője

A vészes vérszegénység gyógyítása érdekében májkivonatot adott be a betegeknek intramuszkulárisan.

Százharminc éve, 1892. február 6-án született William Parry Murphy Nobel-díjas amerikai orvos, a vérszegénység gyógymódjának felfedezője - emlékezett meg róla az origo.hu. 

1923-tól rövid ideig orvosként praktizált, majd kutatásokkal, a cukorbetegséggel és a vér kóros állapotaival, elsősorban a vérszegénységgel kezdett el foglalkozni. Az anémia néven is ismert betegségben szenvedők vörösvérsejtjeinek száma súlyos esetben akár a normális érték egytizede alá is süllyedhet, éppen e drámai megfogyatkozás miatt emlegették csak "vészes"-ként a kórt a 19. században Magyarországon. A vörösvérsejtek felszínén elhelyezkedő hemoglobin szállítja az oxigént a vérben, hiányában fáradtság, szédülés, gyengeség, szapora szívverés és fájdalom jelentkezhet, a betegség régen halálhoz is vezethetett.

Murphy korában a vérszegénységet klinikai megfigyelésekre támaszkodva a hiányos táplálkozás következményének, hiánybetegségnek tekintették, ezért gyógyítását olyan biológiai eredetű anyagtól várták, amely a szervezet vérképző rendszerét serkenti. Murphy egyik kollégája, George Whipple kutyák vércsapolással előidézett mesterséges anémiáját vizsgálva fedezte fel az állatoknak adagolt nyers, hőkezeletlen máj gyors vérregeneráló hatását.

A Harvard Egyetem hematológiai osztályán George Minot a gyermekkori leukémiát kísérő súlyos anémia kezelésének lehetőségeit kutatva alkalmazta a Whipple által javasolt májterápiát is, de az hatástalannak bizonyult, ugyanakkor azt sikerült igazolnia, hogy a gyermekkori leukémiának az anémia nem az elsődleges tényezője. Maga Murphy a vészes vérszegénység gyógyítása érdekében májkivonatot adott be a betegeknek intramuszkulárisan - izmon keresztül -, és eljárásával bíztató eredményeket ért el.

Kutatásaik egy ponton összeértek, s a két tudós a májterápia hatékonyságát a felnőttkori anémia kezelésében kezdte el tanulmányozni. Naponta 120-240 gramm máj és 120 gramm hús fogyasztását írták elő negyvenöt beteg számára. A páciensek vérképe a kezelést követő tíz napon belül rendeződött, a fiatal vörösvérsejtek (reticulocyták) gyakorisága átlagosan 1 százalékról 8 százalékra emelkedett. Sikeres vizsgálati eredményeikről 1926. május 4-én számoltak be az Amerikai Orvosszövetség bostoni konferenciáján. Ezt követően Whipple társaságában kidolgozták az anémia pontos gyógymódját, a páciens étrendjét nyers májjal egészítve ki. Ezt később injekcióval adagolható májkivonatra cserélték, melynek klinikai alkalmazása egészen 1950-ig tartott. Továbbiak a teljes cikkben