2022 a szociális és kulturális béremelések éve lesz

Csökkennek-e a várólisták Magyarországon, mennyi béremelésre számíthatnak a szociális és kulturális szférában dolgozók, hogyan kezelte a kormány a pandémia okozta legfőbb kihívásokat? Kásler Miklóst, az emberi erőforrások (Emmi) miniszterét kérdezte a Magyar Nemzet.

– Az előző év után idén is a világjárvány elleni küzdelem jelentette a legnagyobb kihívást az egészségügy számára. Hogyan vette a hazai ellátórendszer a kihívásokat?

– A magyar egészségügyi rendszer helytállt, ellentétben több nyugati országgal, amelyek ellátórendszere megingott. Ilyen volt Anglia, Belgium, Németország, az Egyesült Államok és még sorolhatnánk. Magyarországon nem volt ilyen probléma. A megfelelő egészségügyi ellátás érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányításommal az első két hullám közötti időben tömeges egészségügyi továbbképzéseket indított, amelyek keretében több mint négyezer orvos, medikus, rezidens és ápoló készült fel a koronavírus elleni intenzív küzdelemre. Az alapellátásban végig biztosítani tudtuk mindenki számára a szükséges ellátást, emellett minden sürgősségi beavatkozás, daganatos-, szív- és érrendszeri betegség diagnosztikája és terápiája is megtörtént. A szűrővizsgálatokat nagyon rövid időre kellett felfüggeszteni, egyszer két hónapra, majd három hétre; csak hasonlításképp: Angliában ez hat hónap volt. Magyarországon egy pillanatig nem szünetelt a daganatos betegek komplex ellátása, míg Németországban még az ő ellátásukat is felfüggesztették azon túl, hogy nem tudták megfelelően ellátni a koronavírus-fertőzötteket.

– Komoly bérfejlesztés zajlik az egészségügyben. Az orvosok mellett a szakszemélyzet béremelése is folytatódik. Mennyivel több bérre számíthatnak?

– A most zajló folyamat egy több évig tartó program első állomása, hiszen az orvosok fizetése 2023-ra átlagosan két és félszeresére emelkedik majd. Az egészségügyi szakdolgozók január elsejétől 21 százalékos béremelésre számíthatnak, ami azt jelenti, hogy a jövőre befejeződő négylépcsős béremelésnek köszönhetően a szakdolgozói alapbérek összesen 72 százalékkal növekedtek a 2018-as illetményhez viszonyítva.

– A várólisták felszámolása hol tart? A pandémia ellenére sikerült javítani az ellátások színvonalán?

– 2012 júliusa óta működik az Országos intézményi várólista-nyilvántartás, amely szerint a kórházaknak egy országos online, úgynevezett valós idejű rendszerben kell jelenteni, regisztrálni a várólistákat. Az új rendszer bevezetését követően a várakozók száma jelentősen, mintegy hatvan százalékkal, hetvenezerről az utolsó pandémia előtti „béke” hónapban, 2020 márciusában 24 207 főre csökkent. A koronavírus-járvány korábbi hullámai alatt a betegek egészségének védelme és a közösségi terjedés megfékezése miatt hónapokon át szükségszerűen fel kellett függeszteni a halasztható egészségügyi beavatkozásokat. A harmadik hullám lecsengésekor, az egészségügyi újraindítás részeként május 13-tól indultak újra az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátások. Az időközben felhalmozódott műtétek elvégzésére, a megnövekedett várólisták csökkentésére 2021-ben és 2022-ben összesen 12,242 milliárd forint kiemelt kormányzati támogatást kapnak a kórházak, hogy mielőbb el tudják végezni betegeiken az eddig halasztott műtéteket, és helyreálljon a korábbi, nemzetközi szinten is kedvező várakozási helyzet.

– A kormány a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikat ápolók helyzetének javítása érdekében folyamatosan emelte az ápolási díjat, és 2019. január 1-től bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod). A hozzátartozók helyzetének javítása érdekében 2022-ben is folytatódik az ápolási célú támogatások emelése?

– A gyod összege 2021 februárjától havi bruttó 147 315 forint, ezzel a legsúlyosabb állapotú gyermeküket gondozók esetében az ellátási összeg háromszor magasabb, mint 2010-ben volt. A kormány döntése értelmében a gyod összege jövőre tovább emelkedik, 2022-re eléri az akkori minimálbér teljes összegét, kétszázezer forintot. Ha a szülő több, önellátásra képtelen gyermekről is gondoskodik, részére másfélszeres összegben kell az ellátást folyósítani. Az ápolási célú támogatásokra (ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja) fordított összeg 2010-hez képest jövőre közel négy és félszeresére, 15 milliárd forintról 67 milliárd forintra nő.

Továbbiak a teljes interjúban