• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Megkapták az oltást, de nem védettek - az AstraZeneca cáfol

Lapszemle 2021.07.06 Forrás: ATV
Megkapták az oltást, de nem védettek - az AstraZeneca cáfol

Rusvai szerint gondot jelenthet a hamis biztonságérzet, vagyis az, hogy valakit beoltottak, de nem alakult ki nála védettség.

„A teljes lakosság ugyan nagyjából 9,7 millió fő, azonban ez nem az oltható lakosság: ők körülbelül 8,5 millióan vannak, aminek a 80 százaléka olyan 5,8 millió főre jön ki, ettől pedig nem vagyunk messze, főleg, ha a fertőzésen átesetteket is hozzáadjuk” – fogalmazott Rusvai Miklós az ATV Start című műsorában, aki szerint az igazi problémát inkább azok jelentik, akiket beoltottak, de nem lettek védettek.

„Rájuk kellene a legjobban odafigyelni, mert ők egy hamis biztonságérzetbe ringatják magukat, de a hatóság is velük együtt: hiszen oltott, igazolványa van róla, de nem védett. Ezeket az embereket kellene hozzájuttatni egy harmadik adag oltáshoz” – hangsúlyozta a virológus.

Ugyanakkor kiemelte, nem lehet ezt a kérdést egyetlen vakcinára kiélezni, ugyanis nem csak a Sinopharmmal oltottakról van szó, állítása szerint, akiket AstraZenecával oltottak, azoknál nagyjából 15-20 százaléknál nem alakult ki a védettség: „Egy különbség van a két vakcina között: mivel az AstraZeneca vektorvakcina, ezért lehet mondani, hogy ennek ellenére lehet sejtesvédelem, a Sinopharmnál azonban erre elméletileg is kevesebb az esély, mivel az inaktivált vakcinák eleve kevesebb eséllyel adnak sejtesvédelmet, mint a vektorvakcinák” – hivatkozott a múlt heti Videoton vizsgálatokra Rusvai.

Az AstraZeneca cáfolja Rusvai Miklóst

Az ATV Híradó megkeresésére az AstraZeneca cáfolta a virológus állítását. Mint írják: „sajnos nem tudjuk pontosan, hogy Rusvai Miklós professzor úr pontosan milyen adatokra hivatkozott nyilatkozata során, és mely variánssal szemben. Azt a való életből származó adatokból biztosan tudjuk, hogy az AstraZeneca vakcina magas szintű védelmet nyújt mind az alfa (korábban brit) mind a delta (korábban indiai) variánssal szemben”.

A cég hozzátette: mindezt a júniusban publikált, Angliából származó, a Public Health England (PHE) által közzétett adatok is alátámasztják. Eszerint az AstraZeneca vakcina magas szintű védelmet biztosít a koronavírus delta (korábban indiai néven említett) variánsa ellen.

Adataik szerint a Vaxzevria (COVID-19 Vaccine AstraZeneca) 92%-os hatékonyságú a delta variáns által okozott kórházi kezelések csökkentésében, a beoltottak között pedig nem fordult elő haláleset. Azt írják, a vakcina szintén magas szintű védelmet nyújt az alfa (korábban “brit”) variáns által kiváltott súlyos fertőzések esetén, haláleset itt sem fordult elő.