''Akár ünnepélyes taj-szám égetést is rendezhetnénk''

A lakosság idősödése, a korfa alakulása, az elvándorlás, a járulékfizetők számának csökkenése drámaian befolyásolja a nyugdíjrendszer stabilitását. Vajon hogyan hat e trend az egészségügyi finanszírozás fenntarthatóságára? - kérdezte a napi.hu portál Orosz Évától, az ELTE Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtan tanszékének vezetőjétől és Mihályi Péter egészségügyi közgazdásztól.

A nemzetközi elemzések egyértelműen bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban az egészségügyi kiadások növekedését elsősorban az egészségügyi technológia fejlődése idézte elő, az életkor növekedésének, a társadalom öregedésének a hatása meglehetősen csekély volt.

A kiadások ugyanis a halál előtti utolsó évben koncentrálódnak, és ha az átlagos élettartam és az egészségben eltöltött idő párhuzamosan növekszik, vagy esetleg az egészséges élettartam nagyobb mértékben, akkor önmagában az élettartam növekedése nem növeli jelentősen az egészségügyi kiadásokat - hangsúlyozza az elöregedő népesség és az egészségügy finanszírozhatósága kapcsán Orosz Éva.

Magyarországon jelenleg nem az a probléma, hogy vajon képes lesz-e a kormányzat finanszírozni az egészségügyet, hanem az, hogy akar-e egyáltalán annyit költeni rá, amennyit a gazdaság helyzete megengedne - állítja a szakértő. Az alulfinanszírozásból eredő problémák súlyosbodnak, és még nem is látszik a kimenetelük.

Mihályi Péter szerint nem az most az eldöntendő a kérdés, hogy mi lesz, ha kevesebben fognak járulékot fizetni, hanem az, hogy biztosítás alapú, vagy állami egészségügyet akarunk-e. Utóbbinál ugyanis akár ünnepélyes taj-szám égetést is tarthatunk, mert feleslegesen tartunk fenn, illetve terhelünk rá a vállalkozásokra egy komoly adminisztrációt követelő szisztémát - hangsúlyozza. Ha állami szolgáltatás az egészségügy, akkor értelmetlen, hogy van ugyan egy társadalombiztosítási főigazgatóság, vagyis az OEP, de érdemben ez nem más, mint az Emmi egy főosztálya. Ebbéli mivoltában jobb lenne megszüntetni, mert így átláthatatlan és követhetetlen a rendszer. Az pedig ettől teljesen független kérdés, hogy az állam mennyit költ az egészségügyre - teszi hozzá Mihályi.