'Orvost szinte sosem láttam kezet mosni'

Ha egy ilyen mondat a kórházi ágyon abszurdnak is tűnhet, a felszólítás életmentő lehet. A betegekkel foglalkozók ugyanis három kézmosásból körülbelül kettőt elspórolnak. Nagy nemzetközi vizsgálatok igazolják, hogy a nők gyakrabban mosnak kezet, mint a férfiak, és ebben a „műfajban" az ápolónők jobban teljesítenek, mint az orvosok. Magyarországon évente mintegy 50 ezer beteg e slamposság miatt kórházi fertőzést szenved el - írja a Népszabadság Online.

Egyik évről a másikra két és félszeresére nőtt a súlyos bélfertőzések száma a hazai kórházakban. 2012-ben már több mint ezren haltak bele az enyhébb esetekben csak hasmenéssel, súlyosabb esetben vastagbélgyulladással járó kórba. Egyelőre nincs válasz rá, hogy miért pont most okoz robbanásszerűen kórházi járványokat ez a baktérium. Az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences, PNAS) publikált eredmények egyértelműen igazolták, hogy egyetlen úgynevezett szuperterjesztő – például a kórházi osztályok között gyakran mozgó radiológus vagy fizikoterapeuta, aki elmulasztja megmosni a kezét –, olyan mértékben terjesztheti a fertőzéseket, mintha az összes kórházi dolgozó 23 százaléka mulasztaná el a rendszeres kézmosást.

Az érintő, a simogató, a tapintó, a bátorítást nyújtó kézen is több millió apró fertőző lény nyüzsög. Az átlagos beteg testének minden négyzetcentiméterén tízmillió húgyúti, légúti, seb-, illetve véráramfertőzést okozó baktérium él. Az ép bőrről naponta egymillió sejt ürül, amelyek az ágyra, az ágyneműre, a beteg által használt eszközökre kerülnek, onnan meg azokra, akik kontaktusba kerülnek velük. Az ápolónők és a beteggel közvetlenül érintkező orvosok kezén az ágynemű érintése, a beteg megfordítása után száz és ezer kórokozót találhatnak. Az intenzív osztályokon dolgozó nővérek több mint negyede hordozott gennykeltő baktériumot, és ha elspórolja a kézmosást, viszi azt tovább a következő gondozottjára.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fejlett országokban a betegek 5-10 százaléka fertőződik meg a kórházi tartózkodás során, míg a fejlődő országokban ez az arány meghaladhatja a 25 százalékot is. Az európai adatok azt mutatják, hogy 4,5 millió fertőzésből 37 ezer végződik halállal, további 110 ezer esetben pedig hozzájárul a beteg halálához. Egy két évvel ezelőtti ÁNTSZ-felmérés szerint Magyarországon évente mintegy 90 ezer ember kapott a kórházakban olyan fertőzést, amelyek mintegy fele alapos kézmosással elkerülhető lett volna. Mindez nem csak a meghosszabbodott kezelési idő, illetve a kórokozók ellenálló képességének fokozódása miatt okoz sok bajt. A járulékos költségek is hatalmas terhet róhatnak az egészségügyi intézményre. Az elővigyázatlanságnak ugyanis nagy ára lehet: egyetlen MRSA (kórházi multirezisztens baktériummal fertőzött) beteg kezelésének költsége több millió forint. Az egészségügyi ellátás során kialakuló fertőzések világszerte a betegbiztonság egyik legégetőbb kérdését jelentik. A kézfertőtlenítési szabályok sulykolására évek óta óriási kampányok zajlanak világszerte, a kórházi kezelések során szerzett fertőzések vezető oka mégis a kézmosás hiánya maradt. Nálunk is.

„Orvost szinte soha nem láttam kezet mosni. Az ápolónő is leginkább a vérvétel előtt szokásos bőrfertőtlenítő spray-t fújta csak a kezére, mielőtt hozzám ért" – meséli közvetlen tapasztalatait a súlyos autoimmun diagnózissal élő, alig harmincéves nő, akit az elmúlt hónapokban több hazai kórház intenzív osztályán is ápoltak. Arra a kérdésre, hogy mennyire zavarta, egyáltalán zavarta-e ez a helyzet, egyértelmű igennel válaszol. „Miután az életben maradásom záloga volt, hogy ne kapjak semmilyen újabb fertőzést, a legszívesebben rákérdeztem volna: doktor úr, mosott kezet, mielőtt hozzám ért? De nem tettem meg. Egyszer sem. Féltem a fertőzéstől, de attól még jobban, hogy megsértem, magamra haragítom az orvost, és akkor nehezebb lesz."

Az intenzív osztályokon, a sürgősségi ellátó helyeken a szükséges kézfertőtlenítések csupán 40-60 százaléka történik meg – mondta a lapnak dr. Lám Judit, a Semmelweis Egyetem Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központjának oktatója. A WHO és az egyéb nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlása szerint a beteg érintése, valamennyi szúrás (vérvétel, infúzió), sebellátás előtt, a páciens kezelését követően, illetve közvetlen környezetének, például az ágyneműjének vagy egyéb tárgyainak érintése, vagy váladékaival való találkozás után kezet kellene mosni. Ezt az ajánlást az ellátók Magyarországon is ismerik, a gyakorlatban mégsem lehet elérni, hogy a beteggel kapcsolatba kerülők mindig kezet mossanak, amikor kellene. Gyakran a feltételek hiányoznak – a betegágy, vizsgálóhely közvetlen közelében lévő vízcsap, szappan, vagy a zsebben hordható, az ágy végére függeszthető alkoholos fertőtlenítős flakon. Ha pedig ezek meg is vannak, akkor az idő kevés.

További részletek a Népszabadság honlapján