5 kérdés a koronavírusról, amire nem tudjuk a választ

Nem a COVID-19 az első olyan világjárvány, ahol oltás hiányában ésszerű védekezési stratégiák kidolgozásával és bizonyos tevékenységek kockázatának világos kommunikálásával kell elérnünk, hogy a betegségek ne terheljék túl az egészségügyet, és külön odafigyelésben részesüljenek azok, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az AIDS esetében pontosan látszott, hogy milyen fontos szerepe van a komplex megelőzésnek: a megfelelő felvilágosításnak, a folyamatos szűrésnek és annak megakadályozásának, hogy a betegséget okozó HIV vírus terjedni tudjon. Ezek az eszközök most is rendelkezésünkre állnak (például egyre nyilvánvalóbb, hogy a maszkok széleskörű viselése az egyik legfőbb eszközünk lehet) és bizakodhatunk abban is, hogy belátható időn belül használható oltások válnak elérhetővé. De így is van néhány olyan kérdés, ahol még mindig nem rendelkezünk elegendő ismerettel, pedig az említett ésszerű védekezési stratégiához ezekről minél pontosabb adatokra lenne szükségünk. A qubit.hu ötöt járt körül friss cikkében.

1. Mi a fertőzések pontos dinamikája?

Látszólag kevés közös van egy kóruspróbában, egy húsüzemben, egy call centerben és egy egyházi rendezvényben. Mégis, már a a legelső vizsgálatok azt mutatták, hogy ezek voltak a fontos gócpontjai a vírus későbbi terjedésének. A járványgócok kialakulásának feltérképezése alapvetően fontos minden későbbi szabályozási és járványügyi döntés előkészítésében, és ebből a szempontból az elmúlt pár hét eredményei fontos hangsúlyváltást hozhatnak a szemléletünkben. 

Az első lényeges felismerés, hogy a járvány terjedése a fertőzött személyek csak kis részéhez köthető. Mindez nem változtat azokon a becsléseken, hogy a kezdeti óvintézkedések nélkül átlagosan egy fertőzött 2,5-3 másik személyt tudott megfertőzni. De egy ilyen átlagérték kijöhet úgy is, hogy minden fertőzött két vagy három másik személyt fertőz meg, és úgy is, hogy bár a legtöbben nem fertőznek meg senkit, akik esetleg mégis, azok „szuperfertőzők”, és nagyon széles körben adják tovább a vírust.

Úgy is lehet gondolni erre, mint amikor nyáron egy száraz erdőben tábortüzeket gyújtanak a kirándulók. Bár mindegyik magában hordozza a tűzvész lehetőségét, a legtöbből nem lesz az, részint mert megfelelően eloltják, részint mert szerencsésen elalszik magától. De elég, ha egyetlen tábortűz utat talál az erdő aljnövényzete felé, és máris kész a baj. És bár egyes tűzgyújtásokról nem tudjuk megjósolni, hogy lesz-e belőlük gond, vagy sem, intuitíve is érezzük, hogy minél több tábortűz gyúlik, annál nagyobb az esélye, hogy valamelyik elszabadul. (...)

2. Van-e a megbetegedéseknek genetikai komponensük?

3. Mi a gyerekek szerepe a járványban?

4. Vannak-e hosszú távú szövődményei a COVID-19-nek?

5. Lehet-e szerepük a (házi)állatoknak a járványban?  - válaszok a teljes cikkben