• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

72 éves korukig gályázhatnak a magyarok?

Lapszemle 2019.07.15 Forrás: penzcentrum.hu
72 éves korukig gályázhatnak a magyarok?

A brutális méretű népességfogyás és az elöregedés valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő.

Az Eurostat frissen közzéadott jelentése szerint 2100-ra már csupán 7,9 milliónyi magyar ember fog élni Magyarországon. És ha drámai népességfogyás még nem lenne elegendő, akkor azzal is számolni kell, hogy az akkori társadalom brutálisan el is lesz öregedve, legalábbis a maihoz képest mindenképp. Az előjelzések szerint hazánkban 80 év múlva 100 munkaképes korú emberre 55-60 65 évesnél idősebb ember jut majd. Ennyi időnek sem kell azonban eltelnie ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer csődöt mondjon, elemzések szerint legalább ahhoz, hogy az elöregedési (függőségi) rátánk stabilan maradjon az elkövetkező évtizedekbe 72 éves korig kellene emelni a nyugdíjkorhatárt - írta a pénzcentrum.hu.

A brutális méretű népességfogyás és az elöregedés valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A jelenleg hatályos felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege ugyanis, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy a katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (nem lesznek például elegen ehhez) már nem tudják fedezni a nyugdíjakat.

A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.

Igen ám, csakhogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre.

Arról nem is beszélve, hogy a korhatár emelés bár elsőre könnyűnek látszik, hiszen csak egy tollvonás, a magyar emberek jelenlegi egészségügyi állapota nem igen bírna ki egy ilyen drasztikus lépést. Korábbi kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.

Legolvasottabb cikkeink