• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A baj nem kisebb, csak a közöny vaskosabb

Lapszemle 2020.08.18 Forrás: nepszava.hu
A baj nem kisebb, csak a közöny vaskosabb

A lakosság járványtudata, -ismerete is alacsony: az emberek 15-20 százaléka nem is hiszi, hogy a koronavírus komoly dolog.

Hiába nincs ok az optimizmusra a statisztikák alapján (nagyjából annyi az új esetszám most, mint április elején volt), hiába tesztelnek Magyarországon sokkal kevesebbet, mint egyes szomszédos országokban, az emberek mégsem akarnak foglalkozni a koronavírussal. Igaz, jó példát sem látnak: a kormány tagjai nem hordják a maszkot, tovább erősítve a látszatot, hogy minden rendben - írta a nepszava.hu.

„Komoly probléma lesz abból, hogy az emberek nem tudják eldönteni, influenza vagy koronavírus fertőzte-e meg őket. Az influenza esetében nem alakult ki az a közvélekedés, hogy aki megfertőződött, az maradjon otthon. Így sokan betegen is dolgoznak, emiatt is olyan súlyosak az influenzajárványok. Azaz akár a koronavírust is terjesztheti az, aki azt hiszi, csak influenzás” – magyarázta a lapnak Ócsai Lajos.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője szerint most különösen fontos volna, hogy mindenki beoltassa magát influenza ellen, ugyanis ha valaki egy ilyen vírusfertőzés után, legyengült immunrendszerrel kapja be a Covid–19-et, akkor sokkal ne­hezebben győzi le a beteg­séget. Arról nem is szólva, hogy milyen komoly pluszterhelést jelentenek majd a „duplázó” betegek az ellátórendszernek.

Komáromi Zoltán házorvos szerint a koronavírus-szűrés a járvány eleje óta el van szúrva, az első 3-4 hétben nagyon kevés tesztet csináltak, nem vizsgálták a kórházból hazatérteket és az idősotthonokba visszatérőket sem, akik vitték magukkal a vírust. „Az elején napi 3-4000 szűrést kellett volna végezni, de ez nagyon ritkán fordult elő. Most úgy megyünk neki a második hullámnak, hogy miközben nem látom az egészségügyi rendszer felkészültségét, az emberekben elmúlt a veszélyérzet. Ez mindenképpen megkönnyíti/pörgeti majd a vírus terjedését.”

Ócsai Lajos szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy a légúti fertőzések esetében egyébként is csak a labordiagnosztika jelenthet biztonságos eredményt, kizárólag ennek segítségével lehet eldönteni, hogy ki melyik betegséget kapta el. „Sok mindenről szó esik a koronavírus kapcsán, de arról, hogy a normál laboratóriumi hátteret miképp kellene megerősíteni, keveset beszélnek. Pedig ha csak késve tudjuk meg, ki mivel fertőződött meg, abból nagy baj lesz. Az idő nagyon fontos faktor” – vázolja a járványügyi szakember.

„A lakosság éberségére, vagyis a maszkhasználatra, a távolságtartásra és a higiéniai szabályok betartására óriási szükség volna, főleg, hogy bár nem volt nagyobb esemény, mégis kitartóan emelkednek az esetszámok” – figyelmeztetett Kemenesi Gábor. A biológus, víruskutató szerint emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a járványügyi éberséget sem, ami a sok szűrést, kontaktkutatást, izolálást jelenti. „Ha szűrnek, és karanténba kerülnek a fertőzöttek, akkor nincs kinek átadni a vírust, így lassítható a terjedés” – ismételte el sokadjára a szakember. Igaz, ő virológusként nem csupán a nyitás gazdasági hasznát nézi, hanem az egészségügyi kihívásait is látja. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink