Elvégeztek egy másik számítást, így már nem volt statisztikai bizonyíték arra, hogy a BCG-oltásnak bármilyen hatása lenne a járványra.
Az elmúlt hetek - magyar szempontból mindenképp - legbiztatóbb hipotézisei közé tartozott, hogy az új típusú koronavírus ellen a magyar oltási rendben kötelezően beadandó BCG-oltás bizonyos fokú védelmet nyújthat. Három amerikai egyetem - a dél-floridai, a louisville-i és a dél-illinois-i - kutatói azonban a témában mostanában megjelent hét kutatás adatait vetették össze, és arra jutottak, hogy ha csak a covid-19 betegségnek tulajdonított, hivatalosan is megerősített megbetegedések és halálesetek adatait vizsgálják, az alapján még igaznak is tűnhet a feltételezés.
De elvégeztek egy másik számítást is, amikor ehhez hozzávették az elvégzett tesztek számát is. Amint ezt megtették, eltűnt az összefüggés, úgy már nem volt statisztikai bizonyíték arra, hogy a BCG-oltásnak bármilyen hatása lenne a járványra - írta a 444.hu.
Kutatásukból az derült ki, hogy az egymillió lakosra vetített fertőzések és halálozások száma nem attól függ, hogy hol oltják a lakosságot BCG-vakcinával, hanem csak attól, hogy egy országban egymillió lakosra vetítve hány tesztet végeznek. Amiből az is következik, hogy a BCG-vel kötelezően oltó országokban a jelek szerint alacsony a tesztelési ráta, és csak az alacsony ismert esetszámból vonták le a téves következtetést, hogy ennek a BCG-oltáshoz lehet köze. További részletek a cikkben