Az, hogy egy ország teljes egészségügyi személyzetét titkosszolgálati módszerrel ellenőrizzék, jogállamban példátlan.
Szép kis ajándékot kaptak a szakdolgozók az Ápolók Nemzetközi Napjára: ezután miközben egy beteg életét mentik, valaki a hátuk mögül figyel, hogy vajon hűségesek-e a rendszerhez. Ez nem science fiction, hanem egy tervezett új magyar jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy az orvosok után az ápolókat, a szakdolgozókat, sőt még a takarítószemélyzetet is titkosszolgálati eszközökkel, „megbízhatóság” szerint listázzák - írta Rozsos Erzsébet ápolásetikus a Népszavában.
Az új törvénytervezet szerint „a megbízhatósági vizsgálat kiterjedne az egészségügyi ellátást nyújtó vagy ellátás nyújtásában közreműködő egészségügyi dolgozóra vagy egészségügyben dolgozóra is – függetlenül a foglalkoztatási jogviszonytól.” Bevezetik a „védett állomány” fogalmát, amit eddig a katonai egészségügy, a börtönkórházak dolgozóinak átvilágítására, korrupciós gócpontokon vagy bírók esetében használtak. Az, hogy egy ország teljes egészségügyi személyzetét „védett állománynak” minősítsék vagy titkosszolgálati módszerrel ellenőrizzék, jogállamban példátlan.
Nem ismerik el a kórházak ápolási igazgatóinak felhatalmazását, hogy tudják, milyen képességű, végzettségű munkavállalókat nyilvánítanak megbízhatónak. Sem az orvosokét, akik az egészségügyi törvény szerint az ápolóknak, szakdolgozóknak adnak orvosi utasítást. Mi történt? Láthatóan már nem elég a jelenlegi jogi szabályozás a megbízhatóság megítélésére, csak mert a rendőrminiszter megbízottja mindezt jobban tudja.
De azt is látjuk, hogy a jogalkotó szemérmetlenül ellopta az ápolói hivatás egyik legfontosabb elvét, a megbízhatóság fogalomrendszerét.
Továbbiak a teljes írásban