A beteg életének ismerete a legnagyobb fegyver

Velencei családorvos, mentőorvos, egyetemi oktató és alpolgármester: Sirák András nemrég Életmű-díjat vehetett át a Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusán. Ő az első Fejér megyei háziorvos aki elnyerte ezt a kitüntetést. A kitüntetettel a feol.hu portálja készített interjút.

- Mindig orvos akart lenni?
- Igen, három-négy éves koromtól. Egy fotó a bizonyíték, amin épp egy kis mentőkocsit szorongatok. Első generációs orvos vagyok, de mindig voltak példaképeim, akiket nagyon szerettem. Ilyen volt Szabó Barnabás – aki beteges kisgyerek lévén sokat kezelt – és Frenreisz István is. Határtalan nyugalmat és biztonságérzetet adott a közelségük. Nem is tudom, ez mivel magyarázható. Mindig azt gondoltam, én is ilyen szeretnék lenni.

- Miért éppen családorvos lett? Mi vonzotta ebben?
- Tizennyolc évesen még nem igen válik el, hogy milyen orvos akar lenni az ember, de az egyetem második felében nagyjából már kialakult. A háziorvosnak van egy különleges tulajdonsága. A szemészeten vagy a gégészeten egy világból, családjából kiemelt emberrel foglalkoznak az orvosok, aki nincs a normális hétköznapi környezetében. Ez egyedül a családorvosnak adatik meg, akinek a nonverbális anamnézis a legnagyobb fegyvere. Ez sokkal tübb, mint a belgyógyászatban tanult kórelőzmény. Ez egy film, ami elkezdt peregni az ember szemében és lelkében, amikor meglátja a beteget. Ebben benne van például az orvoshoz fordulási küszöb ismerete is, hogy egy ember mennyit jár orvoshoz.

- A mentőzés is gyerekkori álom volt?
- Igazából a véletlenek alakították így. Egyházi iskolában, a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségiztem. A pontjaim megvoltak, mégsem vettel fel elsőre az orvosira. Így egy évig mentőápoló voltam, aztán persze akkora szerelem támadt, hogy mégi ilyen öregen is visszajárok dolgozni a Máltai rohamkocsira havonta egy-két napra. Talán a váratlan helyzeteket, a hirtelen döntési folyamatokat szeretem benne a leginkább. Ez nagyon sokszor segít a háziorvosi munkában is.

A teljes interjú a feol.hu portálján olvasható!