Keveset szán az állam az ágazatra, a meglévő pénzzel is pazarlóan bánik a rendszer.
Nemzetközi összevetésben is keveset szánunk az ágazatra, s azzal is pazarlóan bánunk. Azt, hogy egy ország mennyit fordít az egészségügyére, általában két mutató jelzi. Az egyik a bruttó hazai jövedelem (GDP) ágazatra fordított aránya, a másik az egy főre vetített összeg. Mindegyikben sereghajtók vagyunk az EU-s országok listáján. A GDP-ből (2014-es adatok alapján) Magyarországon 5,3 százalék jut az egészségügyre. Ugyanez a szám Szlovákiában 6,2 százalék, Szlovéniában és Németországban 7, Csehországban 7,8, Ausztriában 7,9. Egyedül Lengyelország van mögöttünk 4,6 százalékkal – írja a Kisalföld cikke nyomán a kisalfold.hu portálja.
A szlovák szintű finanszírozás mintegy 300 milliárd forint többletet jelentene, ezt hússzal elosztva (19 megye plusz Budapest) 15 milliárdot kapnánk. A kérdés az, ha ennyivel több jutna megyénként az egészségügyre, akkor azzal minden megoldódna? A válasz rövid: dehogy.