Hazánknak és az onkológiai intézetnek kiemelt szerepe lesz abban, hogy a magyar betegek is azonnal élvezhessék az új tudományos eredményeket.
Az Európai Onkológiai Misszió reményt ad a rák elleni küzdelemben a megelőzés, ellátás, kutatás és oktatás európai szintű harmonizációjára – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
– Mi az Európai Onkológiai Misszió feladata?
– Számítások szerint 2040-re a rák miatti esetszámok Európában hárommillióról négymillióra nőnek. Emellett a rendelkezésre álló gyógyítási lehetőségek és diagnosztikai panelek tárháza a daganatos megbetegedések tekintetében rohamosan szélesedik, amelynek köszönhetően az onkológia a precíziós-személyre szabott terápiák irányába mozdult el. Ez a két paraméter együttesen azt vetíti előre, hogy az európai ellátórendszerek komoly kihívások elé néznek a közeljövőben a szakemberhiány miatt és financiális szempontból egyaránt. Ezért az Európai Bizottság elhatározta, hogy újjászervezi az ellátórendszert, és ennek érdekében elindította az Európai Onkológiai Missziót. Ennek küldetései között szerepel minden európai ember egészségének megőrzése, a kezelések hatékonyságának növelése, a betegek egyenlő hozzáférése a legmodernebb ellátáshoz a halálozási mutatók javítása érdekében és a túlélők számára a rehabilitáció mellett a társadalomba való reintegrálódás segítése.
– Mekkora a program költségvetése?
– Az eurómilliárdos nagyságrendű költségvetéssel bíró európai uniós programban a kutatások is egységessé válnak, Magyarország pedig elfoglalhatja az elmúlt évtizedes munkájával kivívott méltó helyét a tudományos világban.
– Mi okozza a megbetegedések számának ilyen rohamos szintű emelkedését?
– A hosszabb átlagéletkor mellett fontos tényező az életmódbeli változások és az iparosodás következtében megnőtt rizikófaktorok jelenléte. Gondolok itt például a különböző biológiai és fizikai (sugárzásoknak való) kitettségre, toxikus/káros anyagok szervezetbe jutására (például mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás, ipari szennyezések) és a megfelelő testmozgás hiányára.
– Hogyan kell elképzelni a precíziós-személyre szabott terápiát?
– A tudomány legújabb eredményeinek köszönhetően a betegségek hátterében álló molekuláris tényezőket egyre jobban megismerjük. Ez arra ad lehetőséget, hogy a betegekben úgynevezett molekuláris diagnosztikai módszerekkel azonosítsunk olyan génmutációkat, amelyek modern célzott terápiás eljárások hatékony alkalmazását teszik lehetővé. Továbbá rendkívüli mértékben fejlődnek az immunterápiás módszerek is, amelyek a beteg saját immunrendszerét vértezik fel a daganat elleni küzdelemre, gyakran nagyon jó hatásfokkal. Mindemellett a képalkotó diagnosztika is reformkorszakot él, és a számos új módszer (például PET-MR) bevezetése mellett a leletek kiértékelésében a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret hódít. Továbbiak a cikkben