A betegek fizetik meg a spórolás árát

Az egészségbiztosító azért szigorította a korábban negyedéves felülvizsgálatot előíró szabályt, hogy ne menjen kárba egy készítmény sem. Az állami spórolás ezzel arra a szintre jutott, hogy a meglévő gyógyszerkészletek maradéktalan felhasználásának igénye felülírta a pácienseknek azt a jogát, hogy minél egyszerűbben juthassanak hozzá a kezeléseikhez – írja a Népszava – online.

Élénk, de mindeddig eredménytelen levelezés tart február óta a Reumabetegek a Célzott Terápiáért Egyesület és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) között. A betegszervezet tagjai arról panaszkodnak, hogy nehezebb lett az életük idén januártól, amióta a biztosító arra kötelezi őket, hogy havonta jelenjenek meg abban a kórházi reumacentrumban, ahová korábban besorolták őket. 2015 végéig elég volt, ha negyedévente mentek el a kezelőorvosukhoz, majd azonnal az intézményi gyógyszertárba, hogy hazavihessék a többnyire injekció formájában elérhető biológiai terápiás készítményeiket. Nem értik, miért kellett a megkérdezésük nélkül változtatni ezen a rendszeren.

Jelezték is az OEP-nek, hogy a betegek kétharmadának hátrányos az új megoldás, sokan közülük ugyanis csak több órás utazással jutnak el a kijelölt kórházba, és a korábbihoz képest évente nyolc plusz út a pénztárcájukat is megterheli. Aki még dolgozik, annak minden hónapban kiesik egy munkanapja, aki segítő családtagra szorul, ott a kísérő munkahelyén nézik rossz szemmel a megszaporodott utazgatást.

A felvetésekre az OEP a jogszabályok felsorolásával válaszolt, de főosztályvezetőjük arra is emlékeztette a betegszervezet tagjait, hogy egyrészt a biológiai terápiás készítmények szállítása és tárolása speciális feltételeket igényel (ezt nem írták le, de 2-8 fok között kell tárolni őket a hazaszállítás ideje alatt is, amihez a gyógyszergyártók adnak hűtőtáskát), másrészt más gyógyszerekkel szedve akár allergiás reakciókat is kiválthatnak, és ha ez előfordul, akkor a hazavitt, de fel nem használt készítményt veszélyes hulladékként meg kell semmisíteni, másnak nem lehet odaadni. Mivel sem a betegek, sem az ellátórendszer körülményei nem változtak a korábbiakhoz képest, vélhetően annyi történt, hogy a gyógyszerkassza csökkentésének kényszere alatt valaki kimutatott néhány tucat fel nem használt készítményt, ami pár millió forint felesleges kiadást jelentett az államnak.