A betegellátások 90 százaléka igazolásgyártással telik

Hogy fordulhat elő, hogy egy szakmát, az alapellátást, teljesen ellehetetleníti egy másik szakma, jelen esetben az oktatásügy?” - idézte a szeretlekmagyarország.hu Dr. Bogdányi Katalin gyermekorvos facebook bejegyzését.

A gyermekorvos szerint napi 100-120 megkeresés van a szülőktől, ami rengeteg adminisztratív terhet ró rájuk, mivel egy náthás gyerek sem mehet közösségbe. Dőlnek hozzá az email-ek, és a telefonok - mondja. A megkeresések legnagyobb része csak nátháról szól, és közben elvész a valódi beteg gyerek. Pedig pont most lenne arra szükség, hogy az alapellátásban megoldják az ilyen beteg gyerekek problémáját, hogy otthon gyógyulhassanak meg a kórházi ellátás helyett.

Ez lenne az igazi feladat, nem pedig a náthás gyerekek igazolás-gyártása - mondja a gyerekorvos.

Rengeteg adminisztráció terheli a járványtól függetlenül is. Ez már régóta így van, amit rendbe kellene tenni. A járvány kezelése - és a szabály, hogy csak orvosi igazolással mehet vissza a gyerek a közösségbe - hatványozottan megnövelte az adminisztrációt.

A betegellátás 80-90 százaléka most nem betegellátás, hanem adminisztratív munka. Mivel az EMMI szabályozása szerint csak tünetmentes gyerek mehet közösségbe, nem differenciál, hogy milyenek a tünetek. Ez egy oktatásügyi döntés - véli az orvosnő. Akinek csak folyik az orra, az sem mehet például iskolába.

Ez rossz hozzáállás, hogy minden náthás gyereket egyből koronavírus-fertőzöttnek tekintenek.

Ez nagyon sok indokolatlan hiányzást okoz a gyereknek, a szülőknek gondot jelent az otthonmaradás, főleg a tavaszi járvány miatt a szabadságukat elhasználók nem tudják megoldani. Ilyenkor gyakran a nagyszülőkre maradnak a gyerekek.

Az lenne a jó, ha egy gyereknél tünetek jelentkeznek, akkor a szülő konzultálhatna az orvosával, és ha úgy ítéli meg a szakember, hogy nem veszélyes a közösségre, akkor hadd járjon tovább az óvodába, iskolába - írta a doktornő.