Nagy változásokat ígér az államtitkárság, miközben az érdekvédők is szervezkednek.
Megerősítik az alapellátást, a kórházakban kancellári rendszert vezetnek be, elkezdik az egészségügyi és a szociális ellátás szétválasztását, hozzálátnak az új szuperkórház és ezzel a fővárosi fekvőbeteg-ellátórendszer átalakításához, és újfajta minőségbiztosítási rendszert vezetnek be a kórházakban – a korábbi nyilatkozatok alapján ezek a feladatok várnak 2016-ban az egészségügyi ágazat vezetésére.
A jogszabályok megnyitják az utat egy olyan alapellátás felé, ahonnan valóban csak azokat küldik tovább szakrendelőbe, kórházba, akiket a szakorvosokkal megerősített praxisközösségek nem tudnak ellátni. A tárca minapi közlése szerint hamarosan napvilágot lát és januártól hatályba is lép az ehhez szükséges rendeletek első csomagja.
A kórházi kancellári rendszer bevezetése nem kevesebbet jelent majd, mint a kórházak gazdasági autonómiájának megszűnését, amitől az egészségügyi államtitkár valódi áttörést vár a kórházi működésben. Ennek lényege, hogy mindazokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak szorosan a betegellátáshoz (munka-, bér- és pénzügyek, mosoda, étkeztetés, stb.), leválasztják a kórházakról, hogy azok kizárólag a betegek gyógyítására koncentrálhassanak...
Az előre elhatározott lépések mellett a szaktárcának idén is fel kell készülnie „nemkívánatos" eseményekre. Az egyik ilyen az adósságrendezés, amely annak ellenére megkerülhetetlen lesz, hogy tavaly minden korábbinál nagyobb összeget, 60 milliárd forintot fordított erre a célra a kormány. A másik probléma, hogy az egészségügyiek körében ismét fokozódni látszik az elégedetlenség. Még több terv, még több nyilatkozat