A betegség válasz a világra, amiben élünk

A test és lélek egészségéről, a stresszbetegségekről és a mentális egészségről is beszélt Sümegi András, a Praxis Dr. Zénó Magánklinika főorvosa a sonline.hu-nak. A kaposvári származású pszichiáter a Somogyi Tudósklub vendége volt.

– Sokszor elhangzik a hétköznapokban: a testi bajoknak lelki oka van. Mennyire függ össze a test és a lélek egészsége?

– Az ember egységes egész, nemcsak biológiai és lelki, hanem szociológiai és spirituális szempontból is. Nem igaz, hogy a mentális zavart csak lelki, míg a testi betegséget csak testi módokkal lehet gyógyítani. A valóság sokkal árnyaltabb.

– A lelki zavaroknak is vannak testi jelei?

– Súlyos depresszióban 20 kilogrammot is fogyhat egy korábban nem túlsúlyos beteg, de ugyanennyit hízhat is. A visszatérő, kezeletlen depressziók biológiai úton szerepet játszhatnak a későbbi érelmeszesedés kialakulásában. A koragyermekkori traumák, a törődés elmaradása az agy fejlődését negatívan befolyásolják, és komoly szerepet játszhatnak a későbbi testi betegségek megjelenésében. Akár testi, akár lelki zavarról beszélünk, ezek évekig lappanghatnak, tünetet (még) nem okoznak, de szűréssel mind a lelki, mind a testi kockázat már kimutatható. Ez az a „szürkezóna”, ami társadalmunk nem kis részét érinti – gondolkodásunkban a „kezelés” még mindig gyakoribb, mint a megelőzés.

– A harmadik évezredben a betegségek is megváltoztak?

– A betegségeket valahol nevezhetjük görbe tükörnek, válasznak arra a világra, amiben élünk. Az emberiség fejlődése során mindig voltak olyan betegségek, amik az adott fázist jellemezték. Napjainkra elértünk a mentális zavarok korszakába. A fejlett országokban a munkából való kiesések legfőbb oka a depresszió. Minden ötödik gyermeknél, serdülőnél kimutatható valamilyen mentális zavar. A világon évente majdnem egymillió ember hal meg öngyilkosság által. A 15–29 éveseknél az öngyilkosság a második vezető halálok. A képességcsökkenésben eltöltött életévek negyedéért a mentális zavarok felelősek. Hiába jutott a nyugat az anyagi jólét állapotába, a lelki válság viszont fokozódik. Hogy ez egyfajta reakció-e arra a versengő, materiális, fogyasztás- és szabadosság-központú világra, amit a nyugat kialakított, a válasz nagy valószínűséggel igen. Az információdömping, az emberi kapcsolatok internet-alapúvá válása, az egyensúlyok eltolódása mind olyan tényezők, melyek megágyazhatnak az elmagányosodásnak, a szorongásnak, a depressziónak. Bizonyított, hogy például a stabil vallási közösségekben az összetartó erő miatt alacsonyabb a szorongásos és a hangulati zavarok előfordulása. A teljes interjú itt olvasható