A bűnbakkeresés nem oldja meg az egészségügy problémáit

Ha a közfinanszírozott egészségügyet nem erősíti meg a kormány, miközben a magánegészségügy hatalmas kapacitásokat épít ki, ami erőteljes elszívóhatásként jelentkezik, akkor az állami rendszer össze fog omlani - vetíti előre Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a magyar egészségügy jövőképét a portfolio.hu interjújában. Szerinte kedvező, hogy a kormány végre kezdi komolyan venni az egészségügy problémáit, azonban a vízió, amivel hozzálát a rendszer átalakításának, hibás. Azt is vallja, hogy szükség van új, modern egészségügyi intézményekre, de akkor biztosan be kellene zárni néhány régit és nem konzerválni a jelenlegi struktúrát. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy veszélyes az a fajta bűnbakkeresés, ami a kórházakkal és orvosokkal szemben folyik. 

Portfolio: Több jel is arra utal, hogy a kormány hamarosan elkezd érdemben foglalkozni az egészségügy átalakításával. Elég ha csak a kormány asztalán lévő tervekre tekintünk, gondolok itt a Versenyképességi Tanács, a Nemzeti Bank vagy az EMMI anyagára, vagy épp az Állami Számvevőszék megállapításaira az állami kórházak gazdálkodásáról. Ennek kapcsán legtöbbször a kórházak kerülnek elő, ezek az intézmények ugyanis méretükből, adósságfelhalmozásukból fakadóan a legkritikusabb szereplők. Jó az irány?

Rékassy Balázs: Az jó, hogy a kormány legalább elkezdett végre foglalkozni az egészségüggyel. Az előző két ciklusban nem is jutott el a miniszterelnök szintjéig az egészség ügye, de most már akkora a probléma, hogy mára már a politika is észrevette, hogy a választók közérzete múlik ezen, így valamit tenni kell az egészségügy terén. A rendszer rendbe rakása érdekében szükség lenne egy stratégiára, ehhez azonban át kell látni az egészet, és emellett szükséges egy vízió, hogy honnan hová akarunk eljutni. 

Most megvan ez a vízió?

Van, de meglátásom szerint hibás az a vízió, amely kiragadja a kórházakat a rendszerből és csak gazdálkodási szempontokból vizsgálja őket. Szóba se kerül az intézmények minőségi, gyógyító funkciójának vizsgálata. Persze fontos, hogy egy kórház ne termeljen újra meg újra adósságot, de legalább ennyire fontos, hogy milyen a teljesítménye minőségbiztosítási szempontból, azaz elvárhatja-e a beteg, hogy ugyanazt a, lehető legjobb, szakmai irányelvek mentén összeállított szolgáltatást kapja bárhol is kerül ellátásra. Senki nem beszél arról, hogy a kórházaknál mennyire fontosak lennének az egységes szakmai protokollok. Nézte valaki, hogy az egyes intézmények ugyanazt a szakmai szintet hozzák-e? Van-e minőségbiztosítás, szakmai ellenőrzés, tudják -e teljesíteni a tőlük elvártakat? Persze nagyon fontos egy kórház gazdálkodása, de a primer teljesítménye mégiscsak az a szakmai output, amit produkálnia kell.

Az átláthatóság érdekében kellenek olyan nyilvános szakmai mutatók, amelyek nagyon fájóak lehetnek az egyes intézményekre nézve, de betegként ezeket jogom van tudni. Ez lenne a minimum, és ez szolgálja az adott csoport vagy az egész szakma fejlődését is.

A kórházak gazdálkodása a legtöbb esetben nem feltétlenül a menedzsment problémája. Ez egy téves bűnbakkeresés! Persze előfordulhat, hogy rossz, nem megfelelő a vezetés, de legalább olyan nagy az esély, hogy nem megfelelő az intézmény szakmai összetétele, elavult a struktúra, vagy több intézmény versenyez ugyanazért a koncért, és a végén mindkettő szenved.

További részletek a cikkben.