A covid sem hozta el a transzparenciát

Közérdekű adatigényléssel fordult a hang.hu az Emberi Erőforrások Minisztériumához, és hogy biztosra menjen, a koronavírussal kapcsolatos kormányzati tájékoztatásért is felelős Kormányzati Tájékoztatási Központhoz, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, valamint ráadásként a Miniszterelnökséghez is. Szerették volna megtudni, országszerte összesen hány covid-osztály és covid-intenzív osztály fogadott betegeket, milyen ágykapacitással, szám szerint hol hányan hunytak el a koronavírus-járvány első, második, valamint harmadik hullámában, illetve a kórházi kezelést követő két hónapban. Emellett kíváncsiak voltak arra is, hogy az egyes osztályokon hogyan alakult a mortalitási arányszám, azaz a kezelt páciensek hány százalékán nem tudtak segíteni.

Az adatigénylésre 15 napos határidőn belül köteles reagálni a megszólított állami szerv, ám ennek nem tett eleget sem az NNK, sem pedig a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Érkezett ugyanakkor válasz az Emmitől, illetve a Miniszterelnökségtől. Ez utóbbi közölte, nem minősülnek adatkezelőnek, ami viszont érdekesebb, hogy az egészségügyért felelős tárca is lényegében ugyanezt a választ adta. Egyrészt azért, mert – mint írták – kérdéseink egyik részének vonatkozásában a tárca „nyilvántartási kötelezettséggel nem bír”, másrészt pedig azért, mert az adatokkal nem rendelkeznek.

A transzparencia hiányát, az adatok eltitkolását aggályosnak tartja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a lap által megkérdezett orvosok is. Kincses Gyulát a MOK augusztus 10-iki hét elején tartott sajtótájékoztatóján kérdeztük. Mint kifejtette: le kell vonni tanulságokat, és ki kell elemezni a rendelkezésre álló adatokat. – Az, hogy menet közben nem tudjuk, pontosan mit kell csinálni, természetes, hiszen a helyzet számunkra is új, most viszont lenne idő elemezni – fogalmazott.