• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A csalás van belekódolva a segédeszközgyártásba

Lapszemle Forrás: Napi Gazdaság

Hiába lenne minden piaci szereplő érdeke a jól szabályozott piac?

Egy szakmailag jól ellenőrzött, letisztított, kedvezményes áfakörbe sorolt gyógyászati segédeszközrendszer még a támogatás 7 milliárdos csökkenése mellett sem feltétlenül okozná a betegterhek növekedését − állítják a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők.

A rendszerváltás óta tartó folyamatos megszorítási kísérletek, pontszerű beavatkozások eredményeként mára teljesen szétcsúszott a gyógyászati segédeszközök piaca, a káosz az orvosok által is követhetetlen és ellenőrizhetetlen, ezért amíg ebben nem történik változás, a pénz kifolyik a rendszerből. Ám úgy tűnik, hiába lenne minden piaci szereplő érdeke a jól szabályozott piac, az 50 milliárd forint körüli nagyságrend − ennyi a támogatás, a teljes felhasználás pedig mintegy 100 milliárdot tesz ki − eddig egyetlen kormánynak sem érte meg a komolyabb beavatkozást.

Ártárgyalás ugyanis tíz éve volt utoljára, s a korrekt piaci szereplők zöme már jó ideje nagyon szűk mezsgyén egyensúlyozik a túlélésért. Sokan csődbe is mentek vagy kénytelenek voltak felhagyni a működéssel az elmúlt egy-két évben. Az elkopott szakértelem, hozzáértés és a költségcsökkentési törekvés okán használhatatlan eszköz lesz a végeredmény, ami a támogatást ugyan felemészti, de a betegen nem segít.

Az orvosok körében is kikopott az a kultúra, ami a minőségi ellátáshoz kellene, átalakult a szakma, ma már nagyon kevesen értenek hozzá.

A segédeszközök árát 10 éve nem emelték, de ennél is nagyobb baj, hogy a szabályozás szerint aki árcsökkentést nyújt be, az lejjebb viheti a referenciaárat, miközben − és ez állítólag az egyik legnagyobb baj − nincs szakmai, funkcionális specifikáció, minőségbiztosítás a rendszerben, így a nagyon rossz minőségű termékek is megjelennek. Ha a pontos specifikáció eredményeként a nem használható termékek kiesnének a rendszerből, a felszabaduló forrásokkal akár még a megszorításokkal együtt is ki lehetne jönni a segédeszközkasszából a betegterhek növekedése nélkül, ha mindemellett lenne tisztességes orvosszakmai ellenőrzés. Ez a kulcsa a rendszernek, amelybe most a csalás van belekódolva, amellett hogy csaknem ellehetetleníti az új, korszerű eszközök bekerülését, amelyeket piaci áron a rászorulók zöme nem tud megfizetni.