A csattanó maszlag káros lehet a gyerekekre

Mézes Miklós, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének vezetője előadását azzal kezdte, hogy október végéig ő sem tudta, hogy ez egy létező probléma, de akkor kölestermesztők keresték meg azzal, hogy mit lehet tenni ellene. A csattanó maszlag a rossz növényvédelem, a nem megfelelő gyomirtás miatt kerül a növények közé. Mézes szerint ez főleg biogazdálkodásokban lehet probléma, mert ott a herbicidek (gyomirtó mérgek) használata tilos, a hagyományos kézi munka pedig gyakran hiányzik. Ráadásul közel egy időben érnek – olvasható a 444.hu portálján.

A csattanó maszlag magja megjelenhet gabonamagok és olajos magvak (például: szója) között. A legkevésbé a fűszerpaprikánál okoz gondot, mert azt kézzel válogatják ki, olajos magvak közül és gabonamagvakból pedig rostálással szűrhető ki, de a kölesből és a hajdinából nem, mert a csattanó maszlag magja közel azonos méretű és a formájú. A hazai termesztésűek közül leginkább a hajdinában bukkant fel, az elmúlt években pont egy magyarországi mintában mérték a legkiemelkedőbb értéket.

Bár a köles és a hasonló, egészséges magvak az utóbbi időben Magyarországon újra nagyon népszerűek, Mézes előadása szerint már régen is volt ezekkel gond: még a Nébih elődje végzett az 1970-es és 1980-as években vizsgálatot, amiben import szójatételben találtak elég sok csattanó maszlagot.

Persze egyelőre nem kell tömeges mérgezésektől tartani. Az EU-tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszerben (RASFF) 2006-ban adtak le riasztást: kilónként 50 szem csattanómaszlag-magot találtak, 2013-ig pedig öt alkalommal találtak kölesmagban.