A magyar népesség 17 százalékának nincs általános iskolai végzettsége sem, 20 százalék pedig a 8. osztály után abbahagyta a tanulást.
Számtalan hazai és nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a magasabb végzettség magasabb várható élettartammal jár együtt. Legutóbb idén júliusban jelent meg egy összefoglaló a kérdésről az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet gondozásába - írta a népszava.hu.
A tanulmány szerint az iskolázottabbak átlagosan egészségesebben és jobb életkörülmények között élnek, amiben fontos szerepe van annak, hogy magasabb bért kapnak, így többet költenek az egészségükre, meg tudják fizetni a sportolási lehetőségeket, igénybe tudják venni a magánegészségügy szolgáltatásait. Az iskolázottabbak jellemzően jobb munkakörülmények között dolgoznak, körükben kisebb a veszélyes munkát végzők aránya – emelte ki a tanulmány. Egy nemzetközi felmérés szerint az érettségizettek, de különösen a diplomások közt alacsonyabb az elhízottak aránya, kevesebben dohányoznak és kevesebbet isznak, sőt, még a biztonsági övet is gyakrabban használják, mint alacsonyabb végzettségű társaik. A Kereskedelmi és Iparkamara kutatóintézete arra is talált adatokat, hogy a magasabb végzettségűek gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon, sőt, ha cukorbetegek vagy magas vérnyomással élnek, jobban betartják az orvosi utasításokat, mint iskolázatlan sorstársaik.
Az iskolázottság és a várható élettartam, illetve az egészségben eltöltött évek kapcsolata Magyarország esetében különösen erősen mutatható ki – utalt az összegzés egy idei OECD felmérés eredményére. 23 országban vizsgálták a várható élettartam alakulását és kimutatták, hogy a magasabb végzettségű férfiak átlagosan 8, míg a nők 5 évvel hosszabb életre számíthatnak 25 éves korukban, mint az alacsonyabb végzettségű társaik. A különbségek Magyarországon a legnagyobbak: itt egy felsőfokú végzettségű férfi átlagosan 14 évvel élhet tovább, mint egy ugyanilyen korú és nemű középiskolai végzettséggel nem rendelkező társa.