Ki áll a legkevésbé a lakosság egészségét szolgáló módosító javaslat mögött?
Nem voltak ilyen célra törők a kormánypárti honatyák egy hete, amikor az utolsó percben egy titokzatos, mert ismeretlen eredetű módosító javaslattal elodázták a dohány és a dohánytermékek jövedéki adójának megemelését, amellyel éppen 20 milliárdos adóbevételtől fosztották meg a költségvetést.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azóta is eredménytelen harcot folytat, hogy megtudja, valójában ki áll a dohánylobbi érdekeit és legkevésbé a lakosság egészségét szolgáló módosító javaslat mögött. Azt lehet tehát mondani, hogy a hozzávetőleg 20 milliárd forintot, ami a dohánylobbi javára kiesik a jövedéki adóbevételekből, most a népegészségügyi adóból tervezi a kormányzat beszedni. Vagyis a képviselők úgy vélik: lehet, az új sarc tényleg nem szolgálja a népesség egészségét, de egészen biztosan növeli az adóbevételt. Az már csak hab a tortán, hogy az újabb sarc főként az alacsony keresetűeket érinti, vagyis megint a kevésbé jómódúak fizetik meg az elhibázott adópolitika és a felborult államháztartási egyensúly árát.
(A Napi Gazdaság mai információ szerint a múlt héten leszavazott jövedékadó-emelés mögött közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium áll és nem a dohánylobbi. Mint írják, Matolcsy György minisztériuma azért fúrta meg az utolsó pillanatban saját előterjesztését (melynek keretében három fázisban növelte volna a cigaretta és a fogyasztási dohány adótartalmát), mert egy fideszes képviselő megtorpedózta volna a javaslatot, melynek nyomán nem szűkült volna a cigaretta és a sodródohány közti jövedékiadó-rés. Vagyis a minisztérium eredeti célja nem teljesült volna. A napilap cikke szerint a prémium kategóriás cigarettáknál nagyobb arányban nőtt volna a közteher, ami tovább gerjesztette volna a lakossági fogyasztás alsóbb szegmensbe vándorlását, növelve a kieső adóbevételt. Tavaly a költségvetés 40 milliárd forintot bukott el azon, hogy a fogyasztási dohány felé mozdultak el a cigizők. )
A termékadóról szólva, ahhoz, hogy a népegészségügyi törvény szeptember elsején hatályba léphessen, 45 nappal korábban, azaz legkésőbb ezen a héten ki kell hirdetni, aminek az Országgyűlés rohamtempóját látva különösebb akadálya nem lesz.
Mivel a népegészségügyi adó befizetésénél és bevallásnál az áfaszabályokhoz hasonlóan kell eljárni, így jelentős többletadminisztrációs terhekkel sújtják a gyártókat - hívta fel a figyelmet az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) legfrissebb elemzésében. Mivel a magasabb árak feltehetően fogyasztáscsökkenéssel is járnak, ezért a kormányzat munkahelyteremtésről szóló vágyálmával is szembemegy az új adó, különösen annak figyelembevételével, hogy 2009-ről 2010-re az átlagos létszám az élelmiszeriparban már 5,6 százalékkal csökkent. Néhány eltéréssel találkozhatunk a korábbi elképzelésekhez képest, például a szénsavas üdítőitaloknál és a gyümölcsleveknél a korábbi literenkénti 15 forintos adó 5 forintra mérséklődött, de csökkent a sós snackek kilónkénti adómértéke is.
Font Sándor törvényjavaslata mögött kirajzolódott az a kormányzati szándék, hogy a tervezett adóbevételnek be kell folynia, és ha az egyik termékkörnél engedményeket tettek, akkor másoknál szigorítani kell, így kerültek be a törvénybe a csokoládén kívül az egyéb édességek és kekszek.