A béremeléshez kapcsolódó, teljesen vállalhatatlan, tökéletes kiszolgáltatottságot jelentő ellátórendszerbe senki nem fog visszatérni.
Az adatok sem támasztják alá, de az általunk megkérdezett orvosok sem osztoznak az ágazati miniszter és az államtitkár optimizmusában, miszerint a most elfogadott jelentős béremelés majd sok külföldön gyógyító szakembert is hazahoz. Az a bér amit itthon ígérnek – a kezdőknek évi 23 – 29 ezer euró, és a maximum, a 41 év feletti munkaviszonnyal elérhető 80 ezer euró – töredéke annak az összegnek, amit a szakmai emigránsok más országokban megkereshetnek - írta a népszava.hu.
Lassan négy éve dolgozik Szabó János az Északi-tenger partján, ő a Weser folyó torkolatánál lévő Nordenham egyik háziorvosa. Azt mondja, azok az ugyancsak Németországban dolgozó magyar orvosok, akikkel tartja a kapcsolatot, amikor megtudták, hogy milyen törvény készült az orvosi jogállásról, megdöbbentek. Egyikük sem érezte úgy, hogy most aztán haza kéne rohannia. Sőt, a törvény megszavazása óta mind többen érdeklődnek Magyarországról, hogyan lehetne kijutni.
Németország után Norvégiába indulnak a legnagyobb tömegben a hazai orvosok, tavaly 1267 szerződtek oda. Dr. Tótth Árpád volt hazai kórházigazgató hét éve a norvég egészségügy tanácsadója, elemzője, aki „szabadidejében” sürgősségi alapellátásban ügyel. Az új hazai orvosbértábla 2023-ra elérhető legmagasabb összegét itt nagyjából egy tíz éve dolgozó (40-43 éves) szakorvos napi hét és félórás munkaidővel megkeresi. Magyarországon ennyi gyakorlattal az új bértábla szerint is legfeljebb a felét kaphatná meg. Ő is arról beszél, hogy a munkakörülmények még a magas fizetésnél is fontosabbak. Elő nem fordulhat, hogy könyörögni kelljen náluk egy laborvizsgálatért, az orvost számtalan szakember segíti, hogy azt végezhesse, amihez ért. A munka kiszámítható, tervezhető és összességében az egészségügyi ellátórendszer is működik. Ez önmagában élmény. Az orvosok járvány alatti vezényelhetőségével kapcsolatban azt meséli, kórházon belül természetes a szakemberek szükség szerinti átirányítása más szakterületre, de ezt az orvosi kamara kórházi képviselőivel is egyeztetni kell. Kórházak közötti, illetve a kórházak és az alapellátás között átirányítás, vezénylés csakis az érintett orvos önkéntessége mellett a kórházak és a helyhatóságok egyetértésével történhet.
– Az egy jó és 30 éve várt üzenet, hogy a kormány deklarálta, ekkora összeget is hajlandó áldozni a folyamatos ellátásra, és ennyire fontosak az orvosok. Ám az az ár, amit ezért cserébe a gyakorló orvosnak fizetnie kell – hogy kiszolgáltatottá teszik, szolgasorba alacsonyítják a gyógyítókat –, vállalhatatlan, a nyugati társadalmakban példa nélküli – állítja Tótth Árpád. Hozzátette: rendkívül rossz fényt vet a kormányzatra a puccsszerűen, minden egyeztetést nélkülözve meghozott törvény, amely két nap alatt a működést alapvetően befolyásoló, évtizedes szabályokat írt át egy tollvonással. Nem kétséges, hogy az egészségügy szinte minden szegletében változtatásért, modernizálásért kiált, de a rendszer ilyen mélyreható átalakítása, mint amit az új törvény jelent, hosszú évek alatt, sok egyeztetéssel, és valamennyi szereplő bevonásával zajlik, és ez alól a covid-pandémia sem adhat felmentést. Továbbiak a cikkben