A dolgozók inkább nem balhéznak

Egyben legalább két hét szabadság jár mindenkinek. Emiatt kevés a munkahelyi konfliktus. Az új munka törvénykönyve (Mt.) szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy „a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelnol.ezettsége alól" - írja a nol.hu portálja.

Ahol folyamatosan, megszakítás nélkül folyik a termelés – például a gyógyszer- és a vegyiparban –, ott általában nyárra időzítik a nagy éves karbantartást, ami többnyire kéthetes leállást jelent, a szabadság tehát jól tervezhető. Egyes vállalkozásoknál viszont erre nyáron csak öt napot szánnak, és ott már korántsem biztos, hogy az egybefüggő két hetet mindenkinek biztosítani tudják.

Nemigen van a szabadságok miatt munkaügyi vita a közszolgálatban – mondta kérdésünkre Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. A zömében a közszférában működő érdekképviseleteket tömörítő konföderáció vezetője szerint kialakult egyfajta rend, hiszen a pedagógusok a nyári szünetben pihenhetnek, s az óvodák és a bölcsődék ugyancsak igazodtak ehhez: legalább két hétre, esetleg egy hónapra azok is bezárnak. A bíróságokon ítélkezési szünetet tartanak ilyenkor, és a közigazgatás is csak alapjáraton üzemel.

Az egészségügynek viszont működnie kell, hiszen a rendelőket és a kórházakat nem lehet bezárni. Helyettesítésekkel, a tervezhető orvosi beavatkozások ütemezésével azonban többnyire sikerül megoldani, hogy legalább két hetet mindenki pihenhessen.