• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A fizetőképes beteget kiutálják az egészségügyből

Lapszemle Forrás: hazipatika.com

Párhuzamosan működik-e a kettő, vagy van egy réteg, amely csak magánegészségügybe jár?

A magyar egészségügy átalakulóban van, az Ipsos piac- és közvéleménykutató cég pedig arra volt kíváncsi, hogy ezek a folyamatok merre tartanak. Különösen az érdekelte őket, hogy az állami és a magánszolgáltatások között milyen kontraszt van, mert ebből az is kiderülhet, hogy a magánegészségügy milyen irányban fejlődhet. Az OEP 2016-ban összeállított egy tanulmányt, amelyből kiderült, hogy a biztosítottak közül 1,1 millió ember semmilyen egészségügyi szolgáltatást nem vett igénybe a felmérés előtti egy évben. Azaz rájuk az állam 0 forintot költött egészségi ellátás címén. Ugyanakkor a kiadások 88 százaléka a finanszírozottak 20 százalékára ment el.

Ezért felmerült a kérdés, hogy akik nem járnak az állami egészségügybe, gyakrabban vesznek-e igénybe magánegészségügyi szolgáltatást. Azaz párhuzamosan működik-e a kettő, vagy van egy réteg, amely csak magánegészségügybe jár. Azt találtuk, hogy egyelőre a párhuzamosság az alapvetően jellemző - mondta el a HáziPatikának Saly Miklós, az Ipsos egészségügyi kutatásokért felelős vezetője.

Persze, mindenkinek megvan a saját tapasztalata arról, hogy a magán- és az állami egészségügy nem válik el élesen. A magánműtétek jelentős részének például az előkészítése, a kivizsgálás, a laboranyagok levétele, a hotelszolgáltatás magánkeretek között zajlik (komfortosan berendezett szobákban), de a műtét maga OEP-kvótára és finanszírozással történik. Ez egy szürke zóna, ahol az állami kvóta és finanszírozás ellenére mindenki magánszolgáltatók ügyfeleként van jelen. Ez csak úgy működhet, ha az állami infrastruktúrát használják magánúton. Ezért nagyon nehéz besorolni az itteni tevékenységeket a magán- vagy az állami ellátásba - mutatott rá a szakember a hazai helyzet zavarosságára. Hozzátette, hogy a fogyasztóktól nem lehet elvárni, hogy ezt megkülönböztessék, de tudtával állami kezdeményezés sincs a helyzet felszámolására.

A kérdőíveken felsorolt 18 állami ellátás közül az emberek leggyakrabban a háziorvosi ellátást, a labordiagnosztikát és a szakorvosi ellátást veszik igénybe. A magánegészségügy kínálatából pedig a fogorvosi ellátás, a szemészet és az egynapos sebészet érdekelné őket leginkább. Utóbbi például 26 százaléknak volna érdekes.

Hogy miért választ valaki magánegészségügyi szolgáltatókat, abban semmilyen meglepő nincs az eredmények szerint. A jobb eszközpark bizalomgerjesztő, a szolgáltatás sokkal kényelmesebb, nem kell várakozni, időre lehet menni, és dolgozóbarát. Továbbá a várólista hiánya a magánoldalon és a sürgősségi ellátások hiánya az államin erősen tolja az embereket a magánegészségügy irányába. Ha valakinek fájdalma miatt azonnali, de legalábbis gyors diagnózisra van szüksége, akkor fizetni fog, ha képes rá, mert afájdalomnagy úr - szögezte le az Ipsos szakterületi vezetője.