• nátha
    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

A gazdasági növekedés többletéből nem jutott az egészségügynek

Lapszemle Frissítve 2019.11.22 Forrás: nepszava.hu
A gazdasági növekedés többletéből nem jutott az egészségügynek

Több egészségügyi költéssel a modellszámítások szerint mintegy 150 ezer embert lehetne megmenteni a munkaerőpiacnak.

A 25-50 év közötti korosztály még ugyanolyan arányban dolgozik Magyarországon, mint például Csehországban vagy Svédországban, de ötven felett már az átlagosnál nagyobb mértékében tűnnek el a magyar munkavállalók a munkaerőpiacról. Ennek oka az egészségük megromlása, illetve az egészségügy állapota – derült ki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett XXI. Pénzügyi Csúcstalálkozón a nepszava.hu szerint. A rendezvényen, ahová főként a vállalati vezetők köréből érkezett a hallgatóság, az előadók és a közönség is arra kereste a választ, hogyan lehetne hatékonyabbá, és fenntarthatóvá tenni a magyar egészségügyet.

Magyarországon a munkaerőhiány már a gazdasági növekedés korlátja – állította Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki szerint 50 év felett a magyarok egészségi állapota egyre rosszabb. Hozzátette: ha mindenki, aki elérte az öregségi korhatárt nyugdíjba menne, 200 ezer ember esne ki öt éven belül a munkaerőpiacról. A születéskor várható élettartamban is a sor végén kullogunk. Az Eurostat adatai szerint egy svéd 65 éves még legalább 15 évnyi betegség nélküli életre számíthat, addig a magyar legfeljebb feleennyire. Éppen ezért a népesség egészségi állapotának javítása alapvető érdek, az ország versenyképességének a feltétele.

„Ha nem tudjuk növelni a születések számát, akkor a megelőzhető halálozást kell csökkenteni” – vélekedett Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke előadásában. Szerinte nem az a dráma, ha egy családban nem születik több mint egy vagy két gyerek, hanem az, hogy évente 30 ezer olyan ember meghal, akiknek a halála elkerülhető lenne. Hozzátette: katasztrofálisak az egyes, különösen a daganatos betegségekben a gyógyítási eredményeink.

Mint mondta, az egészségügy a gazdaság egyik legköltségesebb szegmense, ám a gazdasági növekedés többletéből nem jutott arányosan e területnek. A GDP arányos ráfordítás korábban sem volt több nyolc százaléknál, ám ez mostanra hat százalék körülire esett. A közfinanszírozás arányával az európai országok között az utolsó helyen állunk, magas a "zsebből fizetett" szolgáltatásvásárlás aránya, és amire költünk az is gyenge hatékonyságú.

Jaksity György saját modellszámításával azt igazolta, hogyha ezer milliárddal többet költene az állam az egészségügyre, úgy 150 ezer potenciális munkavállalót nyerne a gazdaság. Hozzátette: az egészségügyre elköltött közpénz nagy része most a kórházak konszolidációjára megy el és ez rossz irány.

Pontosítás

A tegnapi Népszava tudósítása egy ponton félreértést tartalmazott. Jaksity György arról beszélt, hogy magasabb egészségügyi költéssel a modellszámítások szerint mintegy 150 ezer embert lehetne megmenteni a munkaerőpiacnak, ehhez nem határozott meg konkrét kiadást. Az ezermilliárdos többlet ennek hatására a GDP-ben keletkezne a kalkulációi szerint.

Legolvasottabb cikkeink