A géndopping és az őssejtmanipuláció a jövő?

Az illegális teljesítmény-fokozók iránt világszerte óriási a kereslet, hiába orosz rulettet játszik, aki ilyennel él. Az olyan új eljárások, amilyen a génmanipuláció vagy az őssejtbeültetés még inkább az emberkísérlet kategóriájába sorolandók, mint az évtizedek óta használt doppingszerek – mondja a növekedés.hu-nak adott interjúban Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport, a Hunado ügyvezető igazgatója.

Futó, súlyemelő, magasugró, tornász is bukott le a közelmúltban doppingolás miatt a világban, és volt kénytelen búcsút mondani az olimpiai szereplésnek. A magyar olimpikonok közül senki nem akadt fenn a rostán?

Nem, és mivel az olimpiai keret tagjait, illetve a tartalékokat is rengetegszer szűrtük az elmúlt egy évben, mindannyiszor negatív eredménnyel, ők bátran kiutazhatnak Tokióba, nagyon nagy valószínűséggel ott sem fognak pozitív mintát adni. De most is hozzá kell tennem azt, amit Rió előtt is mondtam:

örülni fogunk minden eredménynek, de pezsgőt bontani ráér majd 2031-ben, mert akkor lehet biztosra venni, hogy megvan az érem. A résztvevők mintáit, már az előszűrésen levetteket is, ugyanis 10 évig meg kell őrizni, és azokat bármikor újra lehet analizálni olyan módszerekkel, amelyek ma még nem is léteznek.

A pekingi és a londoni érmeket már biztosan nem veheti el a sportolóktól senki, az azokon a versenyeken levett magyar minták között utólag sem volt probléma eggyel sem.  (...)

Melyek a leginkább használt doppingszerek? Van-e változás a fő típusokat illetően?

A WADA évenként kiad egy tiltólistát, és bár azon mindig vannak új szereplők, a főcsoportok évtizedek óta változatlanok. A „nagyágyúk” között ott vannak ma is az anabolikus androgén szteroidok, amelyek kiváló izomtömeg-növelők, rengetegféle van belőlük, és a neten keresztül is nagyon olcsón hozzájuk lehet jutni - viszont nagyon sok káros mellékhatásuk van. Ezek pedig, mint a májkárosodás, érelmeszesedés, immunkárosodás stb., az átmeneti pozitív hatással szemben visszafordíthatatlanok.

Az erő- és állóképességi sportokban a tiltott szerek közül a növekedési hormon a népszerű, a szintetikus hormon azonban, ha nem orvosi javaslatra és felügyelet mellett adják, ugyanúgy ártalmas az egészségre, mert cukorbetegséget, szívnagyobbodást, idegkárosodást okozhat, és növeli a daganatos betegségek kockázatát.

Szintén a nagy állóképességet igénylő sportágakban népszerű az eritropoetin (epo), egy, a szervezet által is termelt vérképző hormon, ami a szervezet oxigénellátó kapacitását képes pozitív irányba befolyásolni. Ez ugyancsak a vérdoppingok csoportjába tartozik, mint a vérátömlesztés, és a kockázatai is hasonlóak: stroke, szívinfarktus, agyi vagy tüdőembólia.

Amikor azt halljuk, hogy egy korábbi élsportoló életét veszti a 40-es éveiben, vagy akár egy fiatalabb is súlyos állapotba kerül, akkor bizony nem minden alap nélkül vetődik fel sokszor a dopping. Mert ezek ugyan csak rövid ideig hatnak, a növekedési hormon például 12-24 óra elteltével már alig kimutatható, a mellékhatások azonban még évek, évtizedek múlva is jelentkezhetnek.

Hallani már géndoppingról is, mit jelent ez?

Ez tulajdonképpen egyfajta genetikai manipuláció ugyanazzal a céllal, mint amiért az összes többi doppingszert használják: kitolni a teljesítőképesség határát, elűzni a fájdalmat, vagy éppen felgyorsítani a regenerációt. Rá lehet venni például az epo-termelő gént, hogy minél több ilyen hormont termeljen, és a beavatkozás láthatatlan marad, mindössze annyi látszik, hogy a sportoló eritropoetin-szintje az egekben van. Az ilyen mérések, vagyis közvetett bizonyítékok utalnak jelenleg csak arra, hogy a géndopping már jelen van a sportban. Továbbiak a cikkben