Baby blues, gyermekágyi depresszió és gyermekágyi pszichózis. Hogyan működik a baba-mama-papa program?
Akadnak, akik továbbviszik őseik, apjuk mesterségét. És akadnak, akik a hivatásuk megszállottjává válnak, életük végéig tanulnak, tanítanak, közben mindig új dolgokba kezdenek. Prof. Dr. Kurimay Tamásra a fentiek mind igazak. A Nők Lapja készített interjút a főorvossal.
– Az országban egyetlen hely van, ahol mentálisan beteggé lett édesanyák a csecsemőjük mellett gyógyulhatnak. A Szent János Kórház pszichiátriáját ön vezeti, ezen belül működik a baba-mama-papa program. Mit tudhatunk a részlegről?
– Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum a neve az egykori pszichiátriai osztálynak, ahol öt részlegben gyógyítunk különféle pszichés betegségeket. Ezek közül egy a baba-mama, más néven együtt program, a kismamákat és az újszülötteket egyaránt ellátjuk, ugyanabban az épületben. Speciális munkacsoportunkban dolgoznak a munkatársaim, és ha mód van rá, a konzultációba az édesapát, a nagyszülőket is bevonjuk. A közös döntés legtöbbször pszichoterápia, ami kiegészül gyógyszeres kezeléssel. Ez hatékony, és általában megoldott a kismamák hazatérés utáni gondozása, utánkövetése is.
– Kik kerülnek ide?
– Akik a szülés környéki – perinatális – időszakban betegszenek meg. Tíz kismama közül nyolc átéli az úgynevezett baby bluest, ami nem több, mint két hétig tartó átmeneti fáradékonyság, lehangoltság. Ám ha ez tovább tart, erős szorongással, önváddal, alvászavarral jár együtt, már gyermekágyi depresszióról beszélünk, ami száz anyából tizenötöt érinthet. És nagyon más kategória a gyermekágyi pszichózis, ami súlyos betegség, hallucinációkkal, érzéki csalódásokkal. Az ilyen kismama nem tartja magát alkalmasnak a gyereknevelésre, gyakran önmagától szeretné megmenteni a kisbabáját. Nem csoda, hogy a három kategóriát összekeverik a laikusok, hiszen olykor az orvosok is felcserélik. A pszichózis ezerből egy-két édesanyát érint.
– Úgy tudom, a terhességi depressziót ma a védőnők már szűrik.
– Valóban, több-kevesebb eredménnyel. A lélekismeret kultúráján lenne mit javítani, és nem csupán a várandósokkal kapcsolatban. Minden betegségnél, de különösen a mentális problémáknál az egész családot figyelembe kellene venni.
– Nem volt aggódás az induláskor?
– Némi fenntartás volt, rémtörténeteket mi is hallottunk, de német minta alapján indítottuk a programot, és megtapasztaltuk, hogy ott működik. Dr. Németh Tünde gyerekgyógyász kolléganő, akivel kezdtük, tapasztalt, családbarát programban szocializálódott orvos, és a kezdetektől rendszerekben, hálózatokban gondolkodtunk. Visszatérve a kérdésére, tény, hogy a csecsemőgyilkosságok nagy részében föllelhető a pszichózis. Évtizedekkel ezelőtt ezt nem vizsgálták, az elkövető anyát bebörtönözték, nem nagyon számított, hogy zavart tudatállapotban követte el a tettét. Ma, ha fölkeres bennünket egy anya, aki korábban átélt egy perinatális krízist, és jelzi, hogy ismét gyereket szeretne, teamünk a családot is bevonva mindenben segíti. Így ha ismét előfordul a zavart, veszélyeztető állapot, a kismama védett körülmények között, felkészült orvosok mellett gyorsan átmegy a krízisen, majd otthon szépen neveli a gyermekét.
A teljes interjút a Nők Lapja 2019/25. számában olvashatjátok el. A magazin június 25-től kapható az újságosoknál.