A gyerekek mentális állapotán is nyomot hagyott a Covid

Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járják körbe különböző aspektusokból; most arról lesz szó, hogyan hatott a gyermekek és kamaszok mentális állapotára a koronavírus-járvány időszaka. Milyen kirívó esetekkel találkoztak a szakemberek? Mit lehet kezdeni az önsértéssel, és miért éppen a Covid lobbantott be mentális problémákat? Milyen nehézséget okozott a bezártság egy olyan kamasznak, akinek – amúgy – nincsenek lelki gondjai? - olvasható a hvg360.hu portálon. 

A koronavírus-járvány kitörése után megteltek a gyermekpszichiátriák, jelentősen megugrott a súlyos, akut esetek száma, ami gyakran azt jelentette, hogy a gyermekeket önsértés, illetve öngyilkossági gondolatok miatt vitték pszichiáterhez. A járvány már nincs velünk úgy, mint néhány évvel ezelőtt, azonban ez a gyermekek mentális állapotán nem látszik, legalábbis Dr. Baji Ildikó, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciájának igazgatója szerint. Mint a HVG-nek elmondta, csak minimálisan csökkent az intézmény terheltsége, országosan továbbra is nagy az igény a gyermekpszichiátriai ellátások iránt.

„A Covid jelentősen megzavarta a gyermekek és kamaszok érzelmi működését, sajnos azt tapasztaltuk, hogy egyre fiatalabbak is megjelennek az ellátórendszerben” – idézte fel a járvány időszakát Baji, hozzátéve, hogy a hirtelen jött helyzet olyan bizonytalanságot és feszültséget hozott a gyermekek életébe, amit nem mindenki tudott kezelni, levezetni. A járvány a felnőtteket is jelentős kihívások elé állította, egészen megváltoztak a munkamódszerek, és a családoknak ki kellett találniuk, hogyan tudnak új rutinokat kialakítani. A hétköznapok kereteit jó esetben mindenki igyekezett annak megfelelően meghatározni, hogy lehetőleg a család összes tagjának jó legyen – legalábbis élhető. A szülők jelentős része otthonról dolgozott, míg a gyerekek kisebb-nagyobb sikerrel a digitális oktatásban vettek részt.  

„Olyan volt, mintha egy panziót vezetnék. Reggeltől estig mindenki éhes volt, és állandóan főztem” – mesélte Barbara, aki öt gyerekkel volt otthon a Covid alatt. Ők szerencsésen, nagyobb baj nélkül átvészelték a lezárások időszakát, tágas otthonukban mindenkinek jutott külön szoba, illetve a lakásukhoz tartozott egy kert is, így nem voltak egész nap a négy fal között.

A járvány idején sok olyan gyereknek is megváltozhatott a viselkedése, akik addig nem mutatták a szorongás jeleit. Nyilván nem mindenki kezdett önsértésbe, de előfordult, hogy a gyerekek visszahúzódóbbá váltak, nem végeztek már szívesen olyan tevékenységeket, amelyeket korábban igen, vagy változás állt be az étkezési szokásaikban. „Ezek mindig árulkodó jelek, de nem feltétlenül jelentik azt, hogy a háttérben pszichiátriai betegség áll” – mondta Baji. Probléma akkor van, ha ezek a dolgok rendszeressé válnak, és például az étkezés miatt a gyermek súlya jelentősen csökken vagy nő, esetleg egy addig jó tanuló gyermek 2-3 jeggyel lerontja az átlagát.

„Az első lezárások alatt a lányom hetedikes volt. Ő alapból szorongó alkat, nehezen tud beszélni az érzelmeiről. Nála már az első héten látszott, hogy ez nem lesz így jó. Begubózott, nem beszélt, alig lehetett rábírni valamire, és egy idő után már étvágya sem volt” – mesélte Anita, aki kiskamasz lánya mellett negyedikes fiával maradt otthon a Covid idején, írja a hvg360.hu.